1880

• január 1. – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
• március 3. – Megkezdi működését a Magyar Távirati Iroda (MTI).
• június 16. – Bulgáriában bevezetik a levát.^[1]

• augusztus 29. – Szekrényessy Kálmán átússza Siófok és Balatonfüred között a Balatont.
• augusztus 30. – XIII. Leó pápa szentté avatja Cirill és Metód bizánci hittérítőket.^[1]

• az év folyamán –
  • Franciaországban feloszlatják a jezsuita rendet.
  • Franciaországban nemzeti ünneppé nyilvánítják július 14-ét, a Bastille bevételének (1789) napját, és nemzeti himnusszá a Marseillaise-t.
  • Transvaalban búr felkelés tör ki az angolok ellen, kikiáltják a köztársaságot.
  • Japánban 300 ezer résztvevővel parasztfelkelés tör ki, a felkelést leverik.
  • Megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt. (A párt hivatalos lapja a Népszava lesz.)
  • Megnyílik Budapesten az Iparművészeti Főiskola.
  • Az USA-ban és néhány európai országban megjelennek az első érmebedobásos nyilvános telefonkészülékek.
  • Megépül a pesti Hermina-mezei 100 m³-es, téglafalazatú, vaslemezes tartályú víztorony, amely a maga nemében az első volt a fővárosban.^[2]
  • Megtörténik az első mesterséges haltelepítés a Balatonba.^[2]

• Megjelenik Zola Nana című regénye.
• Megjelenik Guy de Maupassant első mesternovellája, a Gömböc.^[3]
• Folytatásokban jelenik meg Lewis Wallace népszerű regénye, a Ben Húr, amit többször megfilmesítenek.
• Budapesten megjelenik Kossuth Lajos Irataim az emigrációból című művének három kötete.

• Rodin elkészíti a Gondolkodót.

• Muszorgszkij megkomponálja a Hovanscsinát.

A transzformátor szabadalmát Magyarországon jegyzik be. A gyakorlati megvalósításra Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly hathatós munkája után kerül sor.

• Azonosítják a lepra, malária és a hastífusz kórokozóját.
• november 4. – Daytonban (Ohio, USA) James és John Ritty szabadalmaztatja a pénztárgépet.

• Szekrényessy Kálmán, a Balaton-átúszások történetének első nagy alakja, a Siófok és Balatonfüred közötti távolságot 6 óra 40 perc alatt ússza végig. (Ez volt az első, időre mért úszás.)^[2]

• Lásd: az 1880 a jogalkotásban című szócikkben.

• január 3. – Benárd Ágost orvos, keresztényszocialista politikus († 1968)
• január 6. – Tom Mix amerikai színész († 1940)
• január 12. – Lengyel Menyhért író († 1974)
• január 26. – Douglas MacArthur ötcsillagos amerikai tábornok († 1964)
• február 9. – Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja († 1959)
• február 12. – Szent Ġorġ Preca máltai pap, a Societas Doctrinae Christianae alapítója († 1962)
• február 21. – Pápai István magyar rendőrtiszt, városi főjegyző, országgyűlési képviselő († ?)
• március 15. – Rápolthy Lajos szobrász és éremművész († 1954)
• március 18. – Konkoly-Thege Kálmán magyar honvéd huszárezredes, országgyűlési képviselő († 1971)
• április 15. – Max Wertheimer cseh pszichológus, a pszichológia alaklélektani irányának egyik megalapítója († 1943)
• április 24. – Gideon Sundbäck svéd-amerikai mérnök, a cipzár fejlesztője († 1954)
• május 14. – Wilhelm List, a második világháború alatt hadsereg- és hadseregcsoport parancsnok († 1971)
• május 25. – Rupert Rezső ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő († 1961)
• június 10. – Kaffka Margit író, költő († 1918)
• június 15. – Roska Márton régész († 1961)
• július 21. – Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója († 1919)
• augusztus 23. – Guillaume Apollinaire francia költő († 1918)
• szeptember 12. – Nagy Antal magyar műbútorasztalos, cégvezető, felsőházi tag († 1958)
• október 13. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt († 1966)
• október 26. – Herzog József levéltáros, történész († 1941)
• október 28. – Hatvany Lajos, az MTA tagja († 1961)
• november 4. – Pór Bertalan Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar festőművész, kiváló művész († 1964)
• november 6. – Robert Musil (er. Robert Edler von Musil), osztrák író, műkritikus († 1942)
• december 15. – Benkő Géza magyar jogász, vármegyei főügyész, országgyűlési képviselő († 1946)
• december 19. – Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1959)
• december 20. – Horváth Zoltán ügyvéd, újságíró, kiskunfélegyházi helyi politikus, országgyűlési képviselő († 1945)
• december 23. - Lenhardt János hegedű- és hárfakészítő hangszerész († 1931)
• december 30. – Földes Dezső kétszeres olimpiai bajnok vívó († 1950)

• február 6. – Csepreghy Ferenc író, költő, a Petőfi Társaság tagja (* 1842)
• április 8. – Haberern Jonatán teológiai tanár, filozófiai író, az MTA levelező tagja (* 1818)
• április 29. – Franz Eybl osztrák biedermeier festő (* 1806)
• május 20.
  • Alexy Károly szobrász (* 1816)
  • William Hallowes Miller(wd) walesi mineralógus (* 1801)
• május 29. – Bing János kereskedő, költő (* 1800)
• június 5. – Orlai Petrics Soma festő (*1822)
• augusztus 8. – Esterházy Johanna hárfás és mecénás (* 1798)
• október 21. – Quirinus Harder(wd) holland építész (* 1801)
• október 28. – Hüll Ferenc tótsági esperes (* 1800)
• november 8. – Andreas Peter Berggreen(wd) dán zeneszerző, orgonaművész (* 1801)
• november 27. – Gottfried Capesius magyar evangélikus gimnáziumi igazgató (* 1815)