Gamepad

Az eszközt két kézben fogva, különböző gombok lenyomásával, analóg karok mozgatásával, analóg ravaszok meghúzásával, illetve a gamepad mozgatásával (giroszkópok segítségével) adhatunk utasítást a számítógépnek, illetve játékkonzolnak.

Csatlakozhatnak kábellel, illetve kábelmentes, Bluetooth kapcsolattal a rendszerhez, annak hiányában akár más kapcsolattal is. Előfordul, hogy egy videójáték-konzol gamepadje nem kompatibilis egy másik konzollal, átalakítóval (ha létezik az adott gamepadhez) ez kiküszöbölhető. A gamepadek kényelmesebb fogásának érdekében igyekeznek ergonomikusabb formákat kialakítani, illetve csúszásmentesebbé tenni felületüket.

A gamepadek fő részét képezi, általában kettő vagy négy darab található a gamepaden, sokszor egyes ravaszok is gombként működnek. Lényege, hogy egy gomb megnyomásakor a játékos az adott gombra kiosztott parancsot (pl. ugrás, lövés) végrehajtsa karakterével. Néhány játék engedi a gombkiosztás átszerkesztését a beállításokban.

Habár a Dualshock 2 gamepadnek voltak analóg gombjai, amelyek versenyzős játékoknál váltak előnyössé, a ritka használata miatt nem terjedt el más konzoloknál.

Szintén a gamepadek fő részét képezi, egy plusz formájú gombcsoport, amelyek célja, hogy a játékos mozgatni tudja karakterét a játékban. Az analóg karok megjelenésekor szerepe csökkent.

Létezik gomb és analóg változatban is. Főleg versenyzős, és lövöldözős játékoknál használatos, mivel az analóg ravaszoknak köszönhetően a játékos könnyedén tud finomabb mozdulatokat kivitelezni.

A Dualsense a legelső haptikus visszajelzéssel rendelkező gamepad, ennek köszönhetően az analóg ravaszokon beállítható, hogy mely ponton milyen erősséggel lehet lenyomni őket.

A D-pad szerepét vette át, segítségével finomabb mozgás is kivitelezhető, amely például d-paddel nem lehetséges. Általában egy gamepaden kettő analóg kar található, ahol a bal oldali feladata a karakter mozgatása, míg a jobb oldalié a kamera mozgatása. Egyes analóg karokat meg is lehet nyomni, ezáltal adva plusz gombokat.

Egyes gamepadek engedik azok térben való mozgatását, ezek giroszkóp technológián alapulnak.

A gamepad először játékkonzoloknál jelent meg, majd később megjelentek számítógéphez való változatok is, ezzel vetélytársat adva a számítógépeknél igencsak elterjedt botkormánynak.

Az Atari 2600-ra kiadott alacsony minőségű játékoknak köszönhetően 1983-ban bekövetkezett a videójáték összeomlás. Ez az esemény Amerikában volt tapasztalható, Európában a számítógépek (pl. Commodore 64), míg Japánban pedig a játéktermi gépek, illetve japán cégek játékkonzoljai voltak elterjedve.

1985 őszén a Nintendo cég megjelentette a Famicom gépük módosított változatát, a Nintendo Entertainment System-et Amerikában. A konzol nem botkormányt használt játékvezérlő eszközként, hanem az akkoriban igencsak újnak számító gamepadet, amelyet már Japánban a Famicom konzoljuknál 2 éve használtak, csak dizájn különbségek vannak a kettő gamepad között. A gamepad egy d-pad-et és négy darab gombot (A, B, Start, Select) kapott, amely nagy fejlődésnek hatott az Atari egygombos botkormányához képest, ezen kívül a csatlakozása is egyéni volt, nem volt kompatibilis az előtte megjelent gépek DE-9 típusú csatlakozójával. A NES hatalmas sikert aratott Amerikában, és a gamepadek jövőjét is megalapozta, később egy újratervezett változatot is kapott, amelyet „kutyacsont” kontrollerként becéznek az alakja miatt.

A gamepadek sikerét még a Sega Master System konzolja is erősítette, a Nintendo konzoljához hasonlóan gamepaddel volt kapható, viszont a NES kontrollerétől egyszerűbb volt, nem volt rajta Start és Select gomb, csatlakozása DE-9 típusú csatlakozó volt, ennek köszönhetően az előtte megjelent gépekkel is kompatibilis maradt.

Az Atari is elkezdte saját gamepadjét árulni, az Atari 7800 egy külön gamepaddel rendelkező kiadást is kapott a botkormányos mellett.

A következő generációs konzolokat már csak gamepaddekkel árulták. A Sega Mega Drive gamepadje átesett egy dizájn frissítésen is: Az első változat egy d-pad-et és négy gombot (A, B, C, Start) kapott, míg a második változat egy d-pad-et és hét gombot (A, B, C, X, Y, Z, Start) kapott, illetve mérete is kisebb lett az eredetihez képest, ezt a kiosztást később a Saturn konzolnál is felhasználta a Sega, ezen kívül kedveltté vált verekedős játékoknál. Csatlakozása a Master System-hez hasonlóan DE-9, viszont a gamepadek a több gombnak köszönhetően nem kompatibilis régebbi gépekkel.

A Super Nintendo gamepadje ismét egy újítást tartalmazott az előző kontrollerekhez képest: A gamepad formája ergonomikusabbá vált (a NES kontrolleréhez hasonlóan), egy d-pad-et, hat gombot (A, B, X, Y, Start, Select) és kettő ravaszt kapott. Habár ezek a ravaszok még csak gombként funkcionáltak és nem analóg ravaszként, ezt az újítást is rengeteg későbbi kontroller tökéletesítette az idők során. A NES kontrolleréhez hasonlóan a csatlakozás ismét egyéni volt.

A Sony legelső konzolja, a PlayStation első gamepadje a Super Nintendo dizájnját követte, illetve tette azt fejlettebbé: A gamepaden megjelentek a markolatok, amelynek köszönhetően kényelmesebb fogást biztosított, illetve még kettő darab ravasszal bővült, habár ezek is még gombok voltak. A Nintendóval és a Segával ellentétben a PlayStation nem betűket, hanem egyszerű formákat használt (kereszt, kör, háromszög, négyzet). A csatlakozó a Super Nintendóhoz hasonlóan egyéni, és megtévesztően hasonló.

A Nintendo eltávolodott a Super Nintendo kontrollerének dizájnjától, és egy teljesen egyedi gamepaddel állt elő: A Nintendo 64 gamepadjén 3 darab markolat kapott helyet, az egyik középen helyezkedik el. Ezen kívül megjelent az analóg kar (Analog Stick), amely precízebb mozgást tett lehetővé az akkoriban teljesen új 3D-s játékokban. A gamepad furcsa elrendezése a gombokra is kiterjedt, ugyanis a Nintendo 64 gamepaden eltűnt az X, Y és Select gomb, helyére került a C d-pad, amelynek célja a 3D-s térben való kamera mozgatása volt, ez később a Gamecube kontrolleren szintén egy analóg karrá vált. A gamepad hátuljába lehet csatlakoztatni rezgő és memória pakkokat.

A Sony következő gamepadje a Dual Analog volt, amely egy válasz volt a Nintendo 64 gamepadjére. A gamepad az alap Playstation kontrolleren alapul, és 2 analóg karral és egy analóg kapcsolóval bővült, illetve a 2 alsó ravasz és a markolatok mérete megnőtt. Habár a gamepad innovatív volt, az igazi siker a DualShock volt, amelybe már rezgő funkciók is kerültek, és a későbbi Sony gamepadek alapja lett, a Dualshock 2 lényegében ugyanaz a gamepad, csak analóg gombokkal. A PlayStation gamepadeket lehet használni PlayStation 2 konzolokon.

A Sega Saturn második gamepadje, a 3D Control Pad a ravasz gombokat analóg ravaszokra cserélte, habár ezek játékokban való használhatósága limitált volt. Az analóg ravaszokat a következő generációban a Dreamcast, illetve az Xbox is átvette.

A rövid ideig árult Dreamcast gamepadje lényegében a Saturn 3D Control Padje volt, apróbb változtatásokkal, illetve egy új külsővel.

A PlayStation 2 gamepadje, a Dualshock 2 majdnem megegyezett a Dualshock első változatával, a gombok analógok lettek, ezt viszont későbbi konzolok nem vették át.

Az Xbox legelső gamepadje (Duke) az egyik legnagyobb gamepadként ismert, és a nagy mérete miatt sok kritika érte, Japánban ezt a gamepadet nem jelentették meg, hanem annak kisebb változatát (S), amely később világszerte lecserélte az eredeti gamepadet.

A Nintendo Gamecube gamepad már egy átlagosabb felépítést kapott, viszont dizájnja a Nintendo 64-hez hasonlóan egyedi. Super Smash Bros. játékosok preferált gamepadje, ennek köszönhetően a mai napig hivatalosan gyártják újabb Nintendo konzolokhoz.

A Microsoft második játékkonzolja, az Xbox 360 gamepadje már kábelmentes változatban is kapható volt. Ezt később a PlayStation 3 is átvette, a konzol legelső gamepadje a Sixaxis volt, amely azt a térben mozgatva érzékeli a mozgást, viszont hiányzik belőle a rezgő funkció, amelyet később a Dualshock 3 visszahozott.

A Nintendo Wii gamepadje, a Wiimote egy távirányító formáját vette fel, kábelmentes és szintén képes a mozgás érzékelésére (MotionPlus kiegészítővel), ezen kívül lehetséges kiegészítőt csatlakoztatni a gamepadhez, pl. a Nunchuck-ot.

Ebben a generációban kezdtek a gamepadek kompatibilissé válni számítógépekkel, lévén hogy a gamepadek USB-n keresztül is tudtak csatlakozni.

A személyi számítógépek domináns játékvezérlője a billentyűzet, egér és botkormány volt. Habár igencsak nagy sikernek örvendtek a felhasználók között, egyesek mégis vágytak alternatívára, amely játékkonzolos élményt biztosít.

A Gravis PC GamePad volt a személyi számítógépekhez készült legelső gamepad, amely gombkiosztásra nagyon hasonlít a Super Nintendo gamepadjére, viszont voltak apróbb különbségek: nincsenek ravaszgombjai, a D-pad közepére egy kart lehet csavarni, a gamepadet lehetséges volt bal vagy jobb kézzel használni (egy kapcsolóval lehet változtatni), illetve autofire funkció (szintén kapcsolóval lehet változtatni, és egyes botkormányokon is megtalálható volt). A gamepad mellé a Commander Keen sorozat első epizódját adták bónusz játékként. A gamepad gameporton (más néven midiporton) keresztül csatlakozott a géphez, ez a csatlakozó általában hangkártyákon volt megtalálható. Miután a gamepad megjelent, rengeteg játék támogatta, mint például Jazz Jackrabbit, illetve Wolfenstein 3D. Ezt a gamepad dizájnt a Phillips CD-i is használta.

A gamepad később új kinézetet kapott: A PC GamePad PRO a PlayStation gamepad dizájnját vette alapul.

A Microsoftnak már az Xbox előtt is voltak gamepadjei számítógépekre. Habár a Microsoft forgalmazott Sidewinder név alatt botkormányokat és versenykormányokat is, a legelső Sidewinder nevet viselő periféria egy gamepad volt, amelynek kinézete főleg a Sega gamepadek dizájnját követi: hat darab gomb, kettő ravasz, "Mode" és "Start" gombok. A Gamepad eredetileg gameportra csatlakozott, később USB átalakítóval is árulták.

Ezt követte a SideWinder Freestyle Pro, amely megelőzte a korát: a "Start" és "Mode" gomb mellett megjelent a "Shift" gomb, és a gamepadet lehetséges volt a térben is mozgatni, megelőzve ezzel a Sixaxis gamepadet, ezt a funkciót az analóg módba való váltással lehetett elérni.

Az Xbox 360 gamepadnek köszönhetően megnőtt a támogatás a számítógépeken használt gamepadekre, későbbi gamepadek már alapból támogatják a személyi számítógépeket USB-n vagy kábelmentes csatlakozáson keresztül. A Valve Steam felülete egy gamepad konfigurációs menüpontot is kapott, személyre szabhatóbbá téve ezzel a támogatott gamepadeket. A jelenleg kapható gamepadek mindegyike támogatja a számítógépeket.^[forrás?]

A számítógépek támogatása előtt megjelent gamepadekhez készültek átalakítók, amelyek gameporton, illetve USB-n keresztül csatlakoztak a számítógéphez. Ezeket az átalakítókat általában nem a gamepadeket gyártó cég készítette. A régebbi átalakítókhoz járt egy telepítő lemez is.

•  
  Nintendo Family Computer (Famicom)
•  
  Nintendo Entertainment System
•  
  Sega Master System
•  
  Atari 7800
•  
  Nintendo Entertainment System Dogbone
•  
  PC Engine / TurboGrafx-16
•  
  Sega Mega Drive / Genesis
•  
  Super Nintendo Entertainment System / Super Famicom
•  
  Gravis PC GamePad
•  
  Phillips CD-i
•  
  Phillips CD-i
•  
  Atari Jaguar
•  
  Sony PlayStation
•  
  Sega Saturn
•  
  Sega Saturn
•  
  Nintendo Virtual Boy
•  
  Microsoft SideWinder
•  
  Nintendo 64
•  
  Sega Saturn 3D Control Pad
•  
  Sony PlayStation Dual Analog
•  
  Sony PlayStation DualShock
•  
  Microsoft SideWinder Freestyle Pro
•  
  Sega Dreamcast
•  
  Sony PlayStation 2 DualShock 2
•  
  Microsoft Xbox Duke
•  
  Nintendo Gamecube
•  
  Microsoft Xbox S
•  
  Microsoft Xbox 360
•  
  Sony PlayStation 3 Sixaxis / DualShock 3
•  
  Nintendo Wii Wiimote
•  
  Nintendo Wii U
•  
  Sony Playstation 4 DualShock 4
•  
  Microsoft Xbox One
•  
  Steam Controller
•  
  Microsoft Xbox One Elite
•  
  Nintendo Switch Joy-Con
•  
  Nintendo Switch Pro
•  
  Sony PlayStation 5 DualSense
•  
  Microsoft Xbox Series S / Series X

• Popular Mechanics: The Evolution of the Video Game Controller (angol nyelven)
• ShortList: The history of the video game controller (angol nyelven)
• The Xbox Hub: The Evolution of Gamepads (angol nyelven)
• IGN: A Sony kontrollerek evolúciója 1994-től napjainkig (magyar nyelven)