Városállam (politika)

Ez a szócikk a politikatörténeti fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Városállam (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.^[1] A fogalmat először a 19. századi Angliában kezdték el használni, elsősorban az ókori és középkori városállamokra, mint amilyenek a görög poliszok vagy a középkori olasz városállamok.^[2]

Városállamokat mesterségesen is létrehoztak, például ilyen volt Danzig vagy Nyugat-Berlin. A 21. század legismertebb városállamai Monaco, Szingapúr és a Vatikán.

•  Szingapúr
•  Monaco
•  Vatikán

•  Egyesült Királyság:  Gibraltár
•  Kína:  Hongkong,  Makaó
•  Spanyolország:  Ceuta,  Melilla

• ↑ Városállam – kislexikon.hu: Városállam. Kislexikon. (Hozzáférés: 2012. április 12.) ^{[Tiltott forrás?]}
• ↑ City-state – britannica.com: City-state (politics). Britannica. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
• Casino Capitalism and Its Legitimacy Impact on the Politico-administrative State in Macau. Journal of Current Chinese Affairs, 2009. (Hozzáférés: 2012. április 12.)
• Hong Kong in Honduras. The Economist, 2011. december 10. (Hozzáférés: 2012. április 12.)

• Törpeállam

• Fustel de Coulanges: Az antik városállam. Az ókori község. Tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről; ford. Bartal Antal, utószó Hamza Gábor; hasonmás. kiad.; ELTE Eötvös, Budapest, 2003; eredeti kiad. MTA, Bp., 1883