Wikipédia

Portland (Oregon)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 21.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Portland (egyértelműsítő lap)

Portland (kiejtése: pɔːrtlənd) az Amerikai Egyesült Államok Oregon állama Multnomah megyéjének székhelye, de területe Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik. A 2020. évi népszámláláskor 652 503 lakosa volt, ezzel az állam legnagyobb és az ország huszonhatodik legnagyobb települése. 2,5 millió lakosú agglomerációja az ország 25. legnagyobbika; az állam népességének közel fele itt él.[* 1]

Portland
Portland belvárosa a Vista híddal
Portland belvárosa a Vista híddal
Portland zászlaja
Portland zászlaja		 Portland pecsétje
Portland pecsétje
Becenév: Rose City
Stumptown
PDX
Mottó: The City that Works
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeMultnomah megye
Rangmegyeszékhely
NévadóPortland (az Amerikai Egyesült Államok városa és megyeszékhely)
PolgármesterTed Wheeler
(Demokrata Párt)[1]
Irányítószám
Lista
97086–97299
Körzethívószám
  • 503
  • 971
Testvérvárosai
Lista
Népesség
Népesség652 503 fő (2020. ápr. 1.)[2]
Népsűrűség1887,3 fő/km²[3]
Háztartások száma277 142
Egy főre jutó jövedelem43 811 $
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság49 m
Terület375,55 km²
- ebből vízi29,82 km²
Időzóna
Azonosítók
GNIS
GeoNames5746545
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°WKoordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′45.516667°N 122.666667°W
Elhelyezkedése Multnomah megyében
Elhelyezkedése Multnomah megyében
Portland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Portland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nevét a Maine állambeli Portlandről kapta.[4] Az első telepesek az 1840-es években jelentek meg az Oregon Trail nyugati végén. Vízen szállítottak, a gazdaság legfontosabb ága kezdetben a faipar volt. A huszadik század fordulóján kikötőjét a szervezett bűnözés miatt a világ egyik legveszélyesebbjének tartották. A második világháború idején jelentős gazdasági fejlődés ment végbe, az 1960-as évektől[5] pedig liberális és progresszív városként, az ellenkultúra bástyájaként tartották számon.[6]

A várost a polgármester mellett négy ügyvivő irányítja, agglomerációja pedig az országban egyedüliként választott vezetőkkel rendelkezik.[7][8] Éghajlata ideális a rózsák számára, ezért a rózsák városának is becézik.[9]

Története

szerkesztés
 
A White Eagle szalon 1910 körül
 
Tüntetés 2020 júliusában

Őslakosok

szerkesztés

A jégkorszakot követően megolvadt gleccserek a mai Portland területét 91–122 méter magasan elárasztották.[10]

Lewis és Clark expedíciójának feljegyzése szerint[11] 1805 körül a csinúk indiánok két csoportja, a clackamasok és a multnomah-k éltek itt.[12] A fehér telepesek ideérkezése előtt a Portland-medence a térség egyik legsűrűbben lakott területe volt.[11]

Megalapítása

szerkesztés

Az 1840-es években az Oregon Trailen számos telepes érkezett a Willamette-völgybe, főként Oregon Citybe.[13] A Willamette folyó torkolatától tizenhat kilométerre, Oregon City és a Fort Vancouver között új település,[14] a kivágott fák miatt Stumptownnak (tönkváros) (vagy The Clearingnek (a tisztítás)) nevezett helység jött létre.[15] 1843-ban William Overton lehetőséget látott benne, azonban nem volt pénze a földhivatali kérvény benyújtáshoz; a 2,6 km2-es terület felét 25 centért a bostoni Asa Lovejoynak adta.[16]

1844-ben Overton a fennmaradó területet a maine-i Portlandből származó Francis Pettygrove-nak adta el. A települést Lovejoy és Pettygrove is szülővárosára kívánta átnevezni; három érmefeldobásból kettőben Pettygrove győzött, így az új név a Portland lett.[17] A portlandi pennyt az Oregoni Történelmi Társaság múzeumában állították ki. Portland 1851. február 8-án kapott városi rangot, ekkor nyolcszáz lakosa, fűrészüzeme, szállodája és újságja (Weekly Oregonian) volt. Az 1873-as nagy tűzben húsz utcasaroknyi épület megsemmisült és 1,3 millió dollár (2024-es árfolyamon körülbelül 34 millió dollár) kár keletkezett.[18] A népesség 1879-re 17 500, 1890-re 46 385 főre nőtt.[19] 1888-ban átadták a nyugati part első acélhídját; utódját 1912-ben állították fel. 1889-ben Henry Pittock felesége, Georgina megalapította a Portlandi Rózsás Társaságot, amely az 1905-ös Lewis és Clark centenáriumi kiállításra készítette fel a várost.[9]

A Willamette és a Columbia folyók könnyen megközelíthetővé tették a Csendes-óceánt,[20] a Great Plank Road (a mai U.S. Road 26) pedig a Tualatin-völgyet, ezzel más kikötővárosokhoz képest Portland előnyösebb helyzetben volt. Az 1890-es években Seattle kikötője vasúttal megközelíthetővé vált, így a portlandi jelentősége csökkent. A városban japánnegyed volt.[21] A különféle fenyő- és tujafélék, valamint a juhar jelenléte miatt jelentős volt a faipar.[11]

Portlandet kezdetben „kemény” kikötővárosként jellemezték;[22] egyes történészek „Új-Anglia sarjaként” írták le.[23] 1889-ben a The Oregonian a tisztítatlan csatornák és víznyelők miatt „az északi államok legmocskosabb városának hívta”,[24] a 20. század fordulóján pedig a világ egyik legveszélyesebb kikötővárosaként tartották nyilván.[25] Sok szalon, bordély, kártyabarlang, illetve a kaliforniai aranyláz miatt ideérkező bányászokat és matrózokat elszállásoló ház volt itt.[22] A 20. század elejére elvesztette „józan határvárosi” hírnevét, és már erőszakosként és veszélyesként tartották számon.[22][26]

20. századi fejlődés

szerkesztés

1900 és 1930 között lakossága százezerről 301 815 főre nőtt. A második világháború során, 1942 májusa és szeptember 10-e között az országban elsőként[27] 3676 japánt internáltak;[28] John DeWitt ezredes Portlandet a „nyugati part első japánmentes” városának nevezte.[27]

Az 1940-es és 1950-es években a városban jelentőssé vált a szervezett bűnözés. A Life cikkében beszámolt a korrupcióról, valamint a szerencsejátékról. Jim Elkins maffiavezér szolgált az 1957-es Portland Exposé című film alapjául.[29] A bűnözés ellenére a város ipara fejlődött; Henry J. Kaiser itt alakította ki egyik hadihajógyárát. A népesség ebben az időszakban 150 ezer fővel nőtt.[30]

Az 1960-as években megjelentek a hippik. A Kristálybálterem lett pszichedelikus kultúrájuk központja, emellett élelmiszer-szövetkezeteket és közösségi finanszírozású médiatermékeket alapítottak. Az időszakban megnőtt az őslakosokra, a környezetvédelemre és az LMBT-jogokra koncentráló szocialista aktivizmus mértéke.[31] Az 1970-es évekre Portlandet progresszív városként tartották számon, és jelentősen nőtt a gazdaság, azonban a lakásvásárlások 1979-re lecsökkentek, ezzel a faipar jelentősége csökkent.[32]

1990 óta

szerkesztés

Az 1990-es években a technológiai szektor jelentős fejlődésnek indult: az Intel egymaga tízmilliárd dollárt fektetett be 1995 óta.[33] Az 1990-es évek végén lakhatás szempontjából a város a negyedik legkevésbé megfizethető településnek számított az országban.[34] 2000 és 2014 között népessége több mint kilencvenezer fővel nőtt, és Louisville után itt él a legtöbb diplomás. 2001 és 2012-ben GDP-je az országban a legnagyobb arányban, ötven százalékkal nőtt.[35]

Számos beceneve van, például a „rózsák városa”[36] (1888 óta használják, 2003 óta hivatalos);[37] ilyen még a PDX (a repülőtér IATA-kódja), a Bridetown,[38] Stumptown,[39] Rip City,[40] Soccer City,[41][42] P-Town,[37][43] Portlandia, valamint a Kis-Bejrút.[44]

Tüntetések George Floyd halála miatt

szerkesztés

2020. május 28-ától 2021 tavaszáig[45] a George Floyd halálát követő tüntetéseken mindennaposak voltak a lopások, rongálások, valamint a rendőri fellépések okozta sérülések. Egy tüntető egy másikat megölt.[46][47][48][49] Az Oregon Public Broadcasting riportja szerint a helyi vállalkozások több millió dolláros veszteséget könyveltek el.[50] A tüntetők egymást és a rendőröket is megsebesítették. Júliusban a szövetségi tulajdon biztosítására szövetségi rendőröket vezényeltek a városba, azonban a helyi szervek a távozásukat követelték. Mind a szövetségi, mind az oregoni rendőrök ellen számos per indult.[51][52][53][54]

2021. május 25-én, George Floyd halálának egy éves évfordulóján a rongálások miatt több személyt letartóztattak.[55][56]

Földrajz és éghajlat

szerkesztés
 
Rózsakert

Geológia

szerkesztés

A város egy alvó vulkánon, a közeli Boringról elnevezett lávamezőn fekszik,[57] melynek legalább 32 krátere (például a Tabor-hegy) van,[58] középpontja pedig a város délkeleti részén található. Tiszta időben a washingtoni Mount Saint Helens is látszik; ugyan nyolcvan kilométerre fekszik, de az 1980. május 18-ai kitörése során a hamu Portlandet is elérte.[59] A környékbeli sziklák némelyike az eocén korból származik.[60]

A város keleti[61] és nyugati[62] részén is több, 2017-ben veszélyesnek minősített aktív törésvonal található: némelyikük 7-es erősségű földrengést is okozhat.[63] 1993. május 25-én 5,6, míg 2001-ben 6,8-as erősségű földrengés volt.[64][65]

Egy 2014-es felmérés szerint egy esetleges földrengés esetén a város és Clackamas megye több mint hétezer pontját veszélyezteti a földcsuszamlás vagy a talajfolyósodás.[66]

Topográfia

szerkesztés

Portland Oregon állam legsűrűbben lakott részén, a Willamette-völgyben, a Csendes-óceántól 97 kilométerre keletre fekszik. A város két felét a washingtoni államhatáron a Columbia folyóba torkolló Willamette folyó választja el.

Ugyan a város többnyire sík, a nyugati oldalon a Tualatin-hegységig tart. A 327 méteren fekvő Council Crest Parkot gyakran Portland legmagasabb pontjaként említik, de az valójában a Skyline Boulevardnak a Willamette-sziklától északra fekvő része.[67] A Tabor-hegy kihűlt krátere 194 méter magasan van. A Powell- és Sziklás-tanúhegyek 187 méteren fekszenek. A Tualatin-hegységtől nyugatra az oregoni partvidék, keletre pedig a Cascade-hegység található. Tisztább napokon az Adams-hegy is látszik.

A város szinte egésze Multnomah megyében fekszik, de kisebb részben Clackamas és Washington megyékbe is átnyúlik.[68]

Éghajlat

szerkesztés

A város éghajlata mediterrán (a Köppen-skála szerint Csb). A telek esősek és hűvösek, a nyarak pedig melegek és szárazak.[69] Mivel erre halad át a viharos nyugati szél, a tavaszok, őszök és telek borúsak és csapadékosak, a nyarak pedig az északnyugati anticiklon átvonulásakor szárazak.[70] A város többsége a 8b, míg a belváros a 9a klímazónában fekszik.[71]

A telek hűvösek, felhősek és esősek. A leghidegebb hónap december, ilyenkor az átlaghőmérséklet 8,3°C, de az éjszakai hőmérséklet is fagypont fölött marad.[72] Átlagosan 32 este előfordulhatnak fagyok, de a -8°C alatti hőmérséklet ritka. Évente 2,1 napon a napi maximum hőmérséklet 0°C alatt marad. Az éjszakai hidegrekord (-19°C) 1950. február 2-án,[71] míg a nappali (-10°C) 1968. december 30-án dőlt meg. Fagyok november 15-e és március 19-e között fordulhatnak elő.[72]

December és március között átlagosan 10,9 centiméter hó hull;[73] a belvárosban az alacsonyabb magasság miatt ritkábban. A külvárosokban hóviharok is előfordulhatnak. A repülőtéren 1949–1950-ben 113 centiméter, míg a belvárosban 1892–1893-ban 155 centiméter hó esett.[74][75]

A nyarak melegek, szárazak és naposak, de meleg napos idő csak ritkán június közepe és szeptember között fordul elő.[76] Június és szeptember között összesen 106 mm eső, az évi csapadékmennyiség mindössze 11%-a esik. A legmelegebb hónap augusztus, ilyenkor az átlaghőmérséklet 27°C; a térség védett fekvésű, így az óceán ritkán tud hőingadozást okozni. A hőmérséklet évente átlagosan 61 napon éri el a 27, 15 napon a 32, és 1,3 napon a 38 Celsius-fokot; 2018-ban 90 napon volt legalább 32°C.[77]

A 2021-es nyugat-észak-amerikai hőhullám során[78] június 28-án 47°C-ot mértek, a napi legalacsonyabb hőmérséklet pedig 24°C volt; a legmagasabb napi hőmérséklet június 26-án 42°C, 27-én pedig 44°C volt (1965 júliusában, illetve 1981 augusztusában kétszer is 42°C-ot mértek).[79][80] Május és szeptember között minden hónapban legalább egy napon 38°C volt, az év leghidegebb éjszakája pedig 20°C-os volt.[72]

Tavasszal és ősszel a hőmérséklet 4 és 27°C között változik, ősz és tavasz között pedig gyakori a borongós időjárás. Az eső gyakran napokig tartó záporok formájában hull; évente 157 napon esik mérhető (0,25 mm feletti) mennyiség. A hőmérséklet április 30-a és október 5-e között elérheti a 32°C-ot, míg április 1-je és október 21-e között a 27°C-ot. A zivataok és tornádók ugyan ritkán, de előfordulhatnak.[81][82]

Portland (PDX)[* 2][* 3] éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)19,022,027,032,038,047,042,042,041,033,023,019,047,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,515,620,925,830,533,235,935,932,925,317,714,625,3
Átlaghőmérséklet (°C)5,56,79,111,615,217,921,221,418,613,18,45,312,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,8−3,4−0,91,64,78,511,311,07,62,2−1,6−3,92,8
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,0−19,0−7,0−2,0−2,04,06,07,01,0−3,0−11,0−16,0−19,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1239310173644113143987138147933
Átl. páratartalom (%)81787572696663656978828373
Havi napsütéses órák száma8611619122127629033229823615279642341
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal[72][83][84] és The Oregonian[85]


Részei

szerkesztés

Városkép

szerkesztés

Portlandet a Willamette folyót átszelő hidak miatt Bridgetownnak is becézik.[38] A belváros három legforgalmasabb átkelője a Hawthorne híd, az Acélhíd és a Broadway híd. A kétszintes Fremont hidat 1973-ban, a Tilikum Crossingot 2015-ben adták át.

A belvárosban találhatók még a Burnside, Ross-szigeti és a Marquam hidak. A Sellwood és Szent János átkelők a belvároson kívül találhatók. A Glenn L. Jackson emlékhíd és az Interstate híd a Columbia folyón keresztül Washington államba vezetnek.[86]

Portland városképe
 
Portland belvárosa a a Hawthorne híddal, valamint az Oregoni Ipartudományi Múzeummal
 
Esti panoráma a Hood-hegy felől
 
A várost átszelő Willamette folyó

Városrészek

szerkesztés
 
A korábbi, hatkörzetes felosztás
 
A Lloyd negyed éjszaka

A keleti és nyugati oldalt a Willamette folyó választja el. A sűrűbben lakott nyugati rész a Tualatin-hegységig tart, a keleti pedig 180 utcasarkot követően összeér Gresham külvárosával. 1891-ben Portlandet, Albinát és East Portlandet összevonták, ami miatt ugyanazon címek többször is előfordultak. 1931. szeptember 2-án az összevont városban öt körzetet jelöltek ki, amiket rácsszerűen felosztottak, utcasarkonként pedig húsz helyett száz házszámot jelöltek ki.[87]

A korábbi hat körzet (amiket kvadránsoknak neveztek, hiába hat volt belőlük)[88][89] mindegyikének sajátos jellemzői alakultak ki, ami „rivalizáláshoz” vezetett (főként a keleti és nyugati part között).[90] Korábban a várost északi, északnyugati, északkeleti, déli, délkeleti és délnyugati (utóbbiba tartozik a belváros) osztották. Északot és délt a Burnside Street választja el; az északi rész a Willamette és Columbia folyók által körülölelt félszigeten helyezkedik el, keletre pedig a Williams sugárút határolja. A címek esetén az utcanevet a hat égtáj előtagja egészíti ki, kivéve a Burnside Streeten, ahol a nyugat (W) és kelet (E) felosztást használják. 2020. május 1-jén a délnyugati, nullát tartalmazó címeknél a házszámból az első nullát elhagyták, az utca előtagját pedig délnyugatról délre változtatták (például a 0246 SW California St. új címke 246 S California St. lett).

A 2018. június 6-án elfogadott[91] déli régiótól nyugatra a Naito Parkway és a Tyron-pataki természetvédelmi terület, északra a Clay Street, keletre a Willamette folyó, délre pedig a városhatár található. Idetartozik a Lewis és Clark Főiskola, valamint Riverdale is.[92] A közlekedési hivatal a dél-portlandi címek kijelölése mellett a segélyhívók diszpécserei és a futárok munkájának megkönnyítése miatt döntött.[93] Az átrendezés óta a körzetekre szextánsként hivatkoznak.[94]

A Kagylónegyed egykor raktárakból és vasúti járműjavítókból állt, de a város egyik leggazdagabb részévé vált. Főként éttermek és galériák vannak itt.[95] Innen nyugatra a Felsőváros és a 23. sugárúti bevásárlóutca fekszik.[96]

Északkeleten a Lloyd és Alberta Arts negyedek, valamint Hollywood városrész található. Észak-Portlandben főként lakóházak és iparlétesítmények vannak; itt található a város legészakibb pontja, a Kelley Point Park, valamint St. Johns, a város etnikailag legsokszínűbb kerülete.[97]

A Kagylónegyed és Északnyugat-Portland szomszédságában található Old Town Chinatownban élt 1890-ben az USA második legnépesebb kínai populációja.[98] 2017-ben a bűnözési arány a város többi részének sokszorosa volt, egyesek Portland „halálsorának” is nevezték.[99] Délnyugat-Portlandben főként lakóépületek találhatóak. A nyugati szekcióban elhelyezkedő belvárosban felhőkarcolók, illetve múzeumok vannak. South Waterfront egykori rozdaövezetét a 2000-es években pedig lakóövezetté fejlesztették;[100] a térséget a MAX vasútvillamos narancssárga vonala, illetve villamos- és autóbuszvonalak is érintik.[101]

Délkelet-Portland főleg lakóövezetekből (például Hawthorne) áll, de itt található a Reed Főiskola is.

Népesség

szerkesztés
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
18602 874
—
18708 293188,6%
188017 577111,9%
189046 385163,9%
190090 42694,9%
1910207 214129,2%
1920258 28824,6%
1930301 81516,9%
1940305 3941,2%
1950373 62822,3%
1960372 676−0,3%
1970382 6192,7%
1980366 383−4,2%
1990437 31919,4%
2000529 12121%
2010583 77610,3%
2020652 50311,8%
2023 (becsült)630 498[102]

Etnikai megoszlás

szerkesztés
Etnikum 2022[102] 2020[102] 2010[103] 1990[104] 1970[104] 1940[104]
Fehér 68,8% 68,8% 76,1% 84,6% 92,2% 98,1%
Latino 10,3% 10,3% 9,4% 3,2% 1,7%[* 4] –
Ázsiai 8,5% 8,2% 7,1% 5,3% 1,3% 1,2%
Több 8% 8% 4,7% – – –
Afroamerikai 5,6% 5,8% 6,3% 7,7% 5,6% 0,6%
Őslakos 0,9% 0,9% 1% – – –
Csendes-óceáni 0,5% 0,5% 0,5% – – –

A 2020-as népszámláláskor a lakosság 73,8%-a (449 025 fő) fehér, 8,2%-a (52 854 fő) ázsiai, 5,8%-a (38 217 fő) afroamerikai, 0,9%-a (7335 fő) őslakos, 0,5%-a (3919 fő) csendes-óceáni, 5%-a (69 898 fő) pedig kettő vagy több etnikumú volt. 10,3% (72 336 fő) spanyol ajkú, 68,8% pedig nem hispániai származású fehér volt.[102]

2010-ben a népesség 76,1%-a (444 254 fő) fehér, 7,1%-a (41 448 fő) ázsiai, 6,3%-a (36 778 fő) afroamerikai, 1%-a (5838 fő) őslakos, 0,5%-a (2919 fő) csendes-óceáni, 4,7%-a (24 437 fő) pedig kettő vagy több etnikumú volt. 5% (28 987 fő) egyéb etnikumú, 9,4% (54 840 fő) latino, 72,2% pedig nem hispániai fehér volt.[103]

1940-ben kétezer afroamerikai (többségében vasúti munkások és családjuk) élt itt. A második világháború hajóépítési hullámában a munkalehetőség sok feketét csábított a városba, akik főleg Albinában és Vanportban telepedtek le. Az 1948 májusi áradás elmosta az egyetlen integrált városrészt (Vanportot), az afroamerikaiak a továbbiakban északkeletre költöztek.[105] Az 1960-as években a Nemzetközi Dokk- és Raktári Munkások Uniója a portlandiek képviseletét a feketék jelenléte miatt visszautasította.[106]

Oregon afroamerikai népességének kétharmada Portlandben él.[105] 2000-ben a Cleveland, Lincoln és Wilson középiskolák diákjainak több mint 70%-a fehér, míg a Jeffersoné 87%-a nem fehér bőrű volt. A Roosevelt középiskola diákjainak 31%-a spanyol ajkú.[107] A lakosság 7,8%-a ázsiai-amerikainak, további 1,8%-a pedig ázsiai leszármazottnak vallja magát. A legnagyobb ázsiai etnikum (2,2%) a vietnámiak, őket követik a kínaiak (1,7%), a filippínók (0,6%), japánok (0,5%), koreaiak (0,4%), laosziak (0,4%), hmongok (0,2%) és a kambodzsaiak (0,1%). A laoszi polgárháborúból elmenekültek kis csoportja is itt él. A városnak két kínai negyede is van.[108] Portlandben 12 ezer vietnámi él, arányaiban ez az ország legnagyobb vietnámi populációja.[109] A statisztikák szerint több mint 4500 (0,7%-nyi) csendes-óceáni és tongaiak egy csoportja is él itt; ez a kettő a város leggyorsabban növekvő etnikai csoportja.[110]

A népesség döntően fehér. 1940-ben a népesség 98%-át alkották,[104] de 2009-ben is itt élt az ötödik legtöbb fehér.[111] A negyven legnépesebb város között végzett 2007-es felmérés szerint a portlandi városmagban él a legtöbb fehér, illetve egyes tanulmányok a régiót „az Egyesült Államok egyik utolsó fehér bástyájaként” jellemezték.[112] A lakosság mellett az ideköltözők többsége is fehér.[111][113]

1849-ben Oregon Territórium megtiltotta feketék beköltözését. A 19. században kínai munkásokat beengedtek, de családjuk nem jöhetett velük és ingatlant sem vehettek.[111][114][115] Az 1920-as években gyorsan növekedett a Ku-Klux-Klan népszerűsége, nyomásukra Walter M. Pierce-t kormányzóvá választották.[114][115][116]

A legtöbb bevándorló a második világháborúban érkezett, a hadianyaggyárak emberigénye miatt a feketék száma megtízszereződött. A vanporti áradást követően Albina városrészbe kényszerítették őket.[112][115][117] Mivel rendőri brutalitással, munkanélküliséggel és a bankszektor diszkriminációjával szembesültek, felük a háború után távozott.[111] Az 1980-as és 1990-es években virágzottak a skinheadcsoportok.[115] 1968-ban három skinhead megölte Mulugeta Serawot; az esetet követő kampányoknak köszönhetően a város sokkal befogadóbbá vált.[118]

Portlandben jelentős számú cigány él,[119] valamint magas az olaszok és az orosz zsidók száma is.[120] A spanyol ajkúak többsége mexikói származású.[121]

Háztartások

szerkesztés

A 2010-es népszámláláskor a városnak 235 508 háztartása volt. 2000 és 2010 között a népesség 10 százalékkal nőtt;[103] az agglomeráció népességnövekedésének aránya az ötven éves előrejelzés szerint továbbra is meghaladja a nemzeti átlagot.[122] A háztartások 24,5%-ában élt 18 évnél fiatalabb; 38,1% házas, 10,8% egyedülálló nő, 41,7% pedig nem alkotott családot. 34,6% egyedül élt, 9%-uk 65 évnél idősebb volt. A háztartások átlagos mérete 2,3 fő, a családoké 3 fő volt. 21,1% 18 év alatti, 10,3% 18 és 24 év közötti, 34,7% 25 és 44 év közötti, 22,4% 45 és 64 év közötti, 11,6% pedig 65 évnél idősebb volt. A medián életkor 35 év volt. 100 nőre 97,8 férfi, minden 18 évnél idősebb 100 nőre pedig 95,9 férfi jutott.

A medián bevétel háztartásoknál 40 146, családoknál 50 271 dollár volt. A férfiak átlagos bevétele 35 279, a nőké pedig 29 344 dollár volt. A lakosonkénti átlagbevétel 22 643 dollár. A teljes népesség 13,1%-a, a családok 8,5%-a, illetve a 18 év alattiak 15,7%-a és a 65 évnél idősebbek 10,4%-a élt a létminimum alatt. Az 5 évnél idősebbek 80,9%-ának az angol, 8,1%-ának a spanyol, 1,9%-ának a vietnámi, 1,5%-ának pedig az orosz volt az anyanyelve.[123]

Társadalmi csoportok

szerkesztés

A térségben jelentős az LMBT-személyek aránya.[124][125] 2015-ben 5,4% vallotta magát homoszexuálisnak, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek, ez San Francisco után a második legmagasabb;[126] 2006-ban ez a szám a városban 8,8% (az országban a hetedik legmagasabb), az agglomerációban pedig 6,1% (az országban a negyedik legmagasabb) volt.[127] Az első pride felvonulást 1975-ben tartották a Portlandi Állami Egyetemen.[128]

Vallás

szerkesztés
 
Presbiteriánus templom

Portland az USA legkevésbé vallásos városa:[129] a lakosság 42%-a felekezet nélkülinek vallja magát.[130]

Vallás megoszlás 2020-ban[131]
Etnikum Arány
Felekezet nélküli
  
 64%
Katolikus
  
 15,3%
Protestáns
  
 14,8%
Mormon
  
 2,3%
Buddhista
  
 1,2%
Zsidó
  
 0,9%
Ortodox
  
 0,5%
Muszlim
  
 0,3%
Hindu
  
 0,3%
Egyéb
  
 0,4%


Hajléktalanság

szerkesztés
 
Hajléktalanok sátrai a Lloyd negyedben

Egy 2019-es felmérés szerint a hajléktalanság a város egyik legsúlyosabb problémája, ami miatt egyesek elköltöznek.[132] 2013 és 2018 között jelentősen növekedett a „nemkívánatos személyek” miatti segélyhívások száma, és a rendőrségnek egyre többször kell otthontalan és mentálisan beteg személyekkel foglalkoznia.[133] A hajléktalanok jelenléte kihat a látogatók biztonságérzetére és az üzletek látogatottságára is.[134] Ugyan a szállókon növekedett az ágyak száma, továbbra is sokan élnek az utcán.[135]

A 2022–23-as költségvetés 5,88 millió dollárt különített el megfizethető lakhatásra és „biztonságos pihenőhelyekre”.[136] 2022-ben a sátortáborokat betiltották, és a hajléktalanokat kötelezték a szállókon alvásra.[137]

Bűnözés

szerkesztés

Az FBI 2009-es jelentése szerint a 250 ezer főnél nagyobb városok között Portlandben az 53. legtöbb (75-ből) az erőszakos cselekmények száma.[138] 2013-ban százezer főre 2,2 gyilkosság jutott (ez az országos átlagnál alacsonyabb). 2011-ben a letartóztatott férfiak 72%-ának pozitív lett a drogtesztje, és a droggal kapcsolatos halálesetek miatt a várost a térség „leghalálosabb drogpiacának” nevezték.[139] Az ABC 2010-es műsora szerint Portland a szexuális célú gyermekkereskedelem egyik központja.[140] 2023-ban az autólopások száma az ötödik legmagasabb volt a térségben.[141][142] A Los Angeles Times szerint a gyilkosságok száma megháromszorozódott és a kisebb bűncselekmények száma is megnőtt.[143]

A statisztikai körzetben (Clackamas, Columbia, Multnomah, Washington, Yamhill és Skamania megyék) 2017-ben százezer főre 2,6 gyilkosság és 283,2 erőszakos cselekmény jutott.[144] 2022-ben minden addiginál több, 101 emberölés történt.[145]

Gazdaság

szerkesztés
 
Az Adidas székháza Overlook városrészben

Az alacsony energiaköltségek, a meglévő erőforrások, valamint a repülőterek, vasútállomások, kikötők és autópályák közelsége mind gazdasági ösztönzők.[146] Tengeren évente több mint 13 millió tonna árut forgalmaznak; a portlandi kikötő az USA egyik legnagyobb szárazdokkja,[147] valamint a nyugati part legnagyobb édesvízi és harmadik legnagyobb exportforgalmú kikötője.[146]

Az acélipar már a második világháború előtt jelen volt; a Schnitzer Steel Industries 2003-ban Ázsiába 1,15 milliárd tonna acélt exportáltak. Nagy acélipari cégek még az ESCO Group és az Evraz Oregon Steel Mills.[148][149]

Az agglomerációs körzetben több mint 1200 technológiai vállalat működik;[146] a térséget a sok techcég és erdőség miatt Szilícium-erdőnek is becézik.[150] Számos szoftvercég és startup is működik itt, melyek egy részét alapkezelők és inkubátorok finanszírozzák.[151] A térség legnagyobb foglalkoztatója a Hillsboróban több telephellyel is rendelkező, több mint tizenötezer embernek munkát adó Intel.[146]

A térségben van több sportruházati cég (cipőket Portlandben nem gyártanak)[152] székhelye: itt található a Nike (a térség egyetlen Fortune 500-as cége), az Adidas, a Columbia Sportswear, a Lacrosse Footwear, a Dr. Martens, a Li-Ning,[153] a Keen[154] és a Hi-Tec Sports is.[155] Tervezőirodákkal jelen vannak a Merrell, az Amer Sports és az Under Armour is.

A város nagyobb cégei még a Precision Castparts Corp. fémgyártó, a Laika, LLC animációs stúdió, a Daimler járműgyártó, a Wieden+Kennedy reklámügynökség, az Umpqua Holdings Corporation bankholding, a KinderCare Learning Centers óvodafenntartó, a Fred Meyer, New Seasons Market és Storables élelmiszercégek, illetve a Powell’s Books könyvforgalmazó. Portlandben 139 kézműves sörfőzde[156] és több mint húsz kávépörkölő üzem működik.[157]

Lakhatás

szerkesztés

2016-ban a lakhatási költségek az ország többi városához képest gyorsabban nőttek.[158] 2019-ben egy egyszobás lakás havi bérleti díja átlagosan 1199 dollár volt.[159]

2017-ben befektetők több mint 6500 lakás építését ígérték,[160] de ez nem valósult meg. A házak díja egy év alatt 2,5%-kal emelkedett: 2018 novemberében a medián díj 391 400 dollár, 2019 novemberében viszont már 415 ezer dollár volt.[161] Az államon kívülről beköltözők nagy száma és a lakások alacsony száma miatt a 20-as és 30-as éveikben lévők egyre nagyobb száma él még együtt a szüleivel.[162] A 2018-as lakásaudit szerint az Airbnb-n meghirdetett 4600 ingatlan több mint 80%-át illegálisan adták ki.[163][164]

Közigazgatás

szerkesztés
 
Városháza
A városnövekedési határ; a piros pontok az 1986 és 1996 közötti bővülést jelzik
 
Fűrészporos erőmű 1966-ban

Városvezetés

szerkesztés

A portlandi képviselő-testület a polgármester mellett az országban egyedülállóan négy megbízottból és egy auditorból áll. A hivatalokért a megbízottak felelnek, akiket a polgármester nevez ki. Az auditor feladata a pénzügyi felügyelet, továbbá jelentések elkészítése.[165] A városvezetés és a lakosság közötti kapcsolatot a polgári bizottság biztosítja. A 95 kerület mindegyikét önkéntesekből álló szervezet vezeti, melyeket a város hét koalíción keresztül finanszíroz.[166]

Az agglomeráció közlekedéséért és hulladékgazdálkodásáért a Metro felel, emellett bizonyos feladatokat a megyei önkormányzatok látnak el. A város tűzoltósága a Portland Fire & Rescue, rendőri szerve a Portlandi Rendőri Iroda.

2022. november 8-án népszavazással a megbízotti rendszer felszámolásáról döntöttek, helyettük 12 képviselőt választanak.[167]

Pártpreferencia

szerkesztés

A portlandiek 5:1 arányban a demokratákat (52,1%) támogatják a republikánusokkal (10,5%) szemben. Minden pozíció párt nélküli,[165] de a vezetők szinte mindegyike demokrata: az utolsó republikánus polgármesterek az 1952-ben megválasztott Fred L. Peterson, valamint a tisztséget 1979–1980-ban ideiglenesen betöltő Connie McCready voltak. A város az első, harmadik és ötödik kongresszusi körzetekbe esik.

Barack Obama 2008-ban közel ötször, 2012-ben pedig több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint republikánus kihívója (John McCain és Mitt Romney).[168]

2009-ben Sam Adams lett a város első nyíltan meleg polgármestere.[169] 2004-ben Benton és Multnomah megyékben is az azonos neműek házasságát betiltó alkotmánymódosítás ellen szavaztak[170] (a javaslatot 56,6%-kal elfogadták). 2005. április 28-án Portland az országban egyedüliként kilépett a terrorizmus elleni munkacsoportból,[171][172] de 2015. február 19-én hozzájárultak két munkatársuk felvételéhez.[173]

Pártpreferencia 2022 januárjában[174]
Párt Szavazók száma Arány
Demokraták 253 789 55,55%
Republikánusok 36 763 8,05%
Párt nélküliek 138 751 30,37
Libertariánusok 2752 0,6%
Zöldek 2298 0,5%
Konzervatívok 298 0,07%
Egyéb 22 245 4,48%
Összesen: 456 896 –

Tervezés és fejlesztés

szerkesztés

A Washington Parkot és a több zöldterületet összekötő 40-Mile Loopot az 1900-as évek elején alakították ki.[175] Portlandben szigorúak a területhasználati szabályok,[176] ami Tom McCall kormányzó 1973-as rendeletének is köszönhető (erre ellenpélda Houston).[177][178][179][180]

Az állam 1973-as rendelete meghatározza a fejlesztések mértékét, valamint a közművek és telekommunikáció elérhetőségét.[181] Portland 1979-ben felállított fejlesztési határa a várost elválasztja a mezőgazdasági területektől; akkoriban ez szokatlan volt, mivel sok városban a központi területeket autópálya-fejlesztésekre használták.[182] 1995-ben az állam előírta, hogy a növekedési határokat a húsz évre előrejelzett igényekhez képest kell meghúzni,[183] ezt 2007-ben ötven évre emelték.[122] Portlandben jelentősen növekedett a lakossági és üzleti célú beépítettség.[184]

A Prosper Portland a belváros fejlesztéséért felelős, 1958-ban népszavazással létrehozott ügynökség, amely a városvezetés mellett a befektetőkkel is együttműködik. Az 1960-as években a belváros olasz-zsidó negyedét lebontották.[185] Neil Goldschmidt 1972-es megválasztásával az addig 17 órakor kiürülő belvárosban jelentős fejlesztések indultak.

A városfejlesztésben nagy szerepet tölt be a környezettudatosság; Portland az ország egyik első városa, ahol az autózás mellett más módokra (például kerékpározás vagy tömegközlekedés) is nagy hangsúlyt fektetnek.[186] A parkok és túraútvonalak tervezését a Portlandi Állami Egyetem Városi Zöldfelületek Intézete végzi.[187] A 2009 októberében elfogadott klímaterv szerint 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint 80%-ára csökkentik.[188]

2012-ben Portland volt az ország legnagyobb városa, ahol az ivóvíz nem tartalmazott fluort;[189][190] a lakosság 1956-ban, 1962-ben, 1980-ban (az 1978-as támogató eredményt megfordítva) és 2013-ban is a fluorozás ellen szavazott.[191] 2012-ben a városvezetés egészségügyi okokból a fluorozás 2014-es megkezdéséről döntött,[192] de az ellenzők miatt kiírt 2013. május 21-ei népszavazáson ezt elutasították.[193]

Kultúra

szerkesztés
 
Oregoni Ipartudományi Múzeum
 
Widmer sörfőzde
 
Tüntetés az iraki háború ellen 2006-ban

Előadó-művészet

szerkesztés

Portlandben számos előadó-művészeti intézet (Portland Opera, Portland Baroque Orchestra és Oregon Symphony) van; az 1924-ben alapított Portland Youth Philharmonic az ország első ifjúsági filharmonikus zenekara.[194] A városnak több színháza (például Oregon Ballet Theatre vagy Portland Center Stage) is van.

A város zenei életét 2013-ban a The Guardian az USA legélénkebbjének nevezte.[195] Innen származnak a Kingsmen, a Paul Revere & the Raiders,[196] a Dandy Warhols és a Quarterflash, valamint Elliott Smith is, de a Modest Mouse és a The Shins is ideköltöztek. Az 1980-as években a városnak több punkzenekara (például Wipers vagy Dead Moon).[197] Kurt Cobain az egykori Satyricon éjszakai klubban ismerte meg feleségét,[198] Courtney Love-ot.[199][200] Esperanza Spalding Grammy-díjas dzsesszzenész Portlandből származik.[201]

Független alkotások mellett több nagyobb költségvetésű filmet is forgattak itt; Gus Van Sant rendező több filmjét is itt vették fel.[202] Portland televíziós sorozatok (például Portlandia, Under Suspicion vagy The Real World) helyszínéül is szolgált.[203][204][205][206][207] A mozik büféjében a filmek újravetítésén sört és bort is lehet vásárolni.[208][209]

Itt rendezik meg a világ legnagyobb H. P. Lovecraft-filmfesztiválját.[210][211]

Múzeumok

szerkesztés

Portland jelentősebb kiállítóterei a USS Bluebacket is bemutató Oregoni Ipartudományi Múzeum,[212] a nagy vásznas Empirical Filmszínház[213] és a Kendall Planetárium.[214] Az Erdészeti Világmúzeum a Washington Parkban található.[215] Az évente több vándorkiállítást rendező Portlandi Művészeti Múzeum az ország 25 legnagyobb kiállítóterének egyike. Az Oregoni Történeti Társaság Múzeuma 1898-ban alapított létesítmény, ahol Oregon történetét bemutató könyvek, képek és térképek vannak kiállítva, de az USA történetét bemutató vándorkiállításai is vannak.[216]

Az 1905-ös megnyitásakor „az Északnyugat Coney Islandjeként” emlegetett Oaks Vidámpark az ország egyik legrégebbi ilyen létesítménye.[217]

Gasztronómia és sörfőzés

szerkesztés

A városban több mint hatszáz mobilbüfére adtak ki engedélyt,[218] emellett több tucatnyi kávépörkölő üzem és kávézó működik.[219] A városhatárokon belül 58, az agglomerációban pedig több mint 70 sörfőzde található,[220] ami a Sörfőzdék Szövetségének 2018-as adatai szerint a hetedik legtöbb.[221]

A július utolsó hetében megrendezett Oregoni Sörfőző Fesztivál Észak-Amerika legnagyobb ilyen rendezvénye, amin több tízezren vesznek részt.[222] Áprilisban sör- és borfesztivált rendeznek, a Portland International Beerfestet pedig júliusban tartják.[223]

Fenntarthatóság

szerkesztés

Portland lett az 1969-ben rögzített állami irányítású városnövekedés mintája,[224] valamint az első város, amely akciótervet fogadott el a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.[225]

Szólásszabadság és nyilvános meztelenség

szerkesztés

Az Oregoni Legfelsőbb Bíróság a State v. Henry ügyben hozott döntésével[226] megerősítette az alkotmány szólásszabadságról szóló cikkelyeit, amikor a sztriptízbárok erotikus táncait a szólásszabadság hatálya alá helyezte.[227] Portlandben és Oregonban van az egy főre jutó legtöbb sztriptízbár.[228]

2008 novemberében a Multnomah megyei bíróság felmentett egy június 26-án letartóztatott meztelen biciklist, mert a bíró szerint a meztelen kerékpáros felvonulás a város életének szerves részét képezi[229] (a vádlott nem a felvonulás résztvevője volt).[230]

Tüntetések

szerkesztés

2016. november 10-e és 12-e között a Donald Trump megválasztása elleni békés tüntetésről leválók egy kisebb csoportja miatt zavargások törtek ki.[231][232]

Köztéri alkotások

szerkesztés

Portlandben több mint négyszáz köztéri műalkotás található;[233][234] a legrégebbi az 1888-ban felállított Skidmore szökőkút.[235] Többségük fenntartója a Regionális Művészeti és Kulturális Tanács. Az 1980-ban elfogadott rendelet szerint a nagyobb projektek költségvetésének egy részét művészeti alkotásokra kell elkülöníteni.[233]

A George Floyd halála miatti tüntetések során több alkotást is megrongáltak vagy leromboltak.[236]

Parkok

szerkesztés
 
A Forest Park kora nyáron

A portlandi parkfenntartás története John Charles Olmsted 1903-as jelentéséig nyúlik vissza. Az agglomerációban 1995-ben népszavazással természetvédelmileg értékes területek szerzéséről döntöttek;[237] 2005-ben 33 km2 területet megvásároltak és védetté nyilvánítottak.[238] Portland az USA négy városának egyike, amelyek kihalt vulkánon fekszenek.[239]

A Forest Park 2023 hektáros területével az USA legnagyobb városi parkja,[240] valamint itt található a világ legkisebb parkja, a 0,3 m2-es Mill Ends Park. A Washington Park ad otthont az állatkertnek, a Hoyt Arborétumnak, a japánkertnek, valamint a Nemzetközi Rózsanevelő Kertnek is. A Lan Szu kínai kert szucsoui stílusú elkerített terület. A város keleti részén találhatók a Peninsula Park és a Ladd’s Addition rózsakertek, a Crystal Springs havasszépekert, a Leach Botanikus Kert, illetve a Bánatos Anyánk Nemzeti Szentélyének barlangja.

A belvárosban két területen (North Park Blocks és South Park Blocks) találhatók parkok.[241][242] Az évente több rendezvénynek otthont adó Tom McCall Waterfront Park a Harbor Drive egy útszakaszának elbontása után, 1974-ben épült a belváros vízparti szakaszán.[243] Portlandet az USA leginkább gördeszkabarát településének nevezik, mivel a Burnside Gördeszkapark mellett öt beltéri létesítmény is megtalálható.[244]

A Tryon-pataki állami természetvédelmi terület az állam legnépszerűbb parkja; a patakban nagyszámú szivárványos pisztráng él. A közelben találhatók még a Willamette-szikla állami emlékpark és a Government Island állami pihenőövezet.

2015. április 1-jén a város parkjaiban és természetvédelmi területein betiltották a cigarettát, a dohányzást imitáló eszközöket és a marihuánát.[245]

Oktatás

szerkesztés
 
A Reed Főiskola Eliot épülete

Közoktatás

szerkesztés

Az általános és középiskolák kilenc tankerület lefedettségébe esnek; a Portland Public Schoolsnak 86 intézménye van,[246] de egyes iskolák fenntartója a Beavertoni, Centennial, David Douglas, Parkrose, Reynolds, Riverdale-i vagy Scappoose-i tankerületek egyike.[247] A város Clackamas megyei részei a North Clackamas és a Centennial tankerületek,[248] a Washington megyeiek pedig a Portland Public Schools lefedettségi körzetébe esnek.[249]

A legnagyobb középiskola a David Reynolds,[250] a legrégebbi pedig az 1869-ben megnyílt Lincoln.[251] A Washington, Adams és Jackson középiskolák is 1981-ben szűntek meg.

Felsőoktatás

szerkesztés

A Portlandi Állami Egyetem harmincezer diákjával[252] az Oregoni Állami Egyetem után az állam második felsőoktatási intézménye; a The Princeton Review rangsorában a 85. percentilisben szerepel,[253] MBA- és építőmérnöki képzéseit pedig nemzetközileg is elismerik.[254] A városban működik az Oregoni Egészségtudományi Egyetem és a Portlandi Közösségi Főiskola is.

A Portlandi Egyetem, a Reed Főiskola, illetve a Lewis és Clark Főiskola magánintézmények.

Infrastruktúra

szerkesztés
 
Union Station
 
Portlandi nemzetközi repülőtér

Egészségügy

szerkesztés

A Legacy Health nonprofit vállalat több kórházat (például Legacy Emanuel Medical Center és Legacy Good Samaritan Medical Center) is fenntart.[255] A Randall Gyermekkórház előbbi területén működik. A Good Samaritanben emlővizsgálat, rák- és sztrókkezelés is folyik, emellett endokrinológiai és rehabilitációs osztályai is vannak, valamint itt működik a Legacy Devers Szemintézet és a Linfield Egyetem ápolói képzése.[256]

A Providence Portland Medical Centert a katolikus Providence Health & Services üzemelteti. Az Oregoni Egészségtudományi Egyetem campusán veteránkórház működik, valamint itt található a Shriners Gyermekkórház.

Közlekedés

szerkesztés

A város szemléletének köszönhetően más amerikai településekhez képest több közlekedési mód érhető el. 2008-ban az összes utazás 12,6%-ához a tömegközlekedést használták.[257] A városi buszokat, valamint a MAX vasútvillamost[258] és a WES helyiérdekű vasútvonalat a TriMet üzemelteti.

A Portland Streetcar a város tulajdonában álló villamoshálózat. A 2001-ben átadott, majd 2005 és 2007 között kibővített első viszonylat South Waterfront és West End között közlekedik, a 2012-ben átadott 5,3 kilométeres bővítés pedig a keleti városrészeket köti össze a Broadway hídon át az eredeti viszonylattal.[259] A Tilikum Crossing 2015-ös átadásával[260] kialakult egy körjárat, amely A jelzéssel az óramutató járásával megegyezően, B jelzéssel pedig az ellenkező irányban közlekedik.

1977 óta az 5. és 6. sugárutak a Portland Transit Mall részét képezik, ahol korlátozott az autóforgalom; a 2007 és 2009 közötti átépítés óta a MAX járatai is érintik. 1975-től a belváros egy részén (Fareless Square) ingyenes volt a tömegközlekedés; ezt pénzügyi okokra hivatkozva 2010-ben a vasútra korlátozták,[261] 2012-ben pedig a zónát felszámolták.[262] A TriMet TransitTracker nevű valós idejű járatkövetési rendszerét más fejlesztők is hasznosíthatják.[263][264]

Az Interstate 5 Kaliforniától Washingtonig tart. Az Interstate 405 a belváros körüli gyűrű, az Interstate 205 pedig a repülőtérrel nyújt összeköttetést. A várost érintik még az Interstate 84, valamint a U.S. Route 20 és a U.S. Route 30 is.

A Portlandi nemzetközi repülőtér északkeletre fekszik, valamint itt található Oregon egyetlen közforgalmú helikopter-leszállóhelye. A város első repülőtere az 1940-es években megszűnt Hattyú-szigeti repülőtér volt.

Portland Union Stationt az Amtrak Coast Starlight, Empire Builder és Amtrak Cascades járatai mellett a Greyhound Lines távolsági autóbuszvonalai is érintik. Az egykori üzemeltetők 1958-ban gőzmozdonyokat (például Spokane, Portland and Seattle 700 és Southern Pacific 4449) adományoztak a városnak,[265] amikkel az Oregoni Vasúttörténeti Alapítvány különjáratokat közlekedtet.[266] Az Oregoni Vasúttörténeti Központ 2012-ben nyílt meg.[267]

Portland a világ egyik leginkább kerékpárosbarát városa;[268] 2021-ben az összes út 2,8%-át biciklivel tették meg, de 2016 és 2022 között a közlekedési mód aránya 46%-kal csökkent.[269] Az Amerikai Biciklisliga a várost 2008-ban platina fokozattal tüntette ki az utcai kerékpáros infrastruktúra miatt.[270] A Biketown kerékpármegosztó rendszer 2016. július 19-én[271] több mint száz dokkolóállomással indult az északi és keleti városrészekben.[272]

A lakhatási válság miatt Austinhoz és Minneapolishoz hasonlóan eltörölték a parkolóhelyek minimális számára vonatkozó rendeletet.[273] 2015-ben a városnak be nem fizetett parkolási díjakból több mint 32,4 millió dollár kintlévősége volt.[274]

Vízszolgáltatás

szerkesztés

A vezetékes víz többségében a Bull Run víztározóból származik, emellett nyaranta a Columbia folyón elhelyezkedő 25 kútból is érkezik víz.[275]

Média

szerkesztés

A térség (és a Washington állambeli Clark megye) napilapja a The Oregonian.[276]

Az újságosstandokon keresztül több hetilapot (a szerdánként megjelenő Portland Tribune, illetve az alternatív Willamette Week, valamint a csütörtökönként megjelenő, a fiatalokat célzó Portland Mercury) terjesztenek. A The Asian Reporter az ázsiai, a The Skanner pedig az afroamerikai közösségnek szól. A Portland Business Journal és a Daily Journal of Commerce üzleti tematikájú hetilapok, a Portland Monthly pedig kulturális havilap. A The Bee a délkeleti városrészekben terjesztett, helyi témákkal foglalkozó kiadvány.[277]

Sport

szerkesztés
 
Providence Park
 
Moda Center

Portland három jelentősebb csapat – Portland Trail Blazers, Portland Timbers és Portland Thorns FC – otthona. 2015-ben a Timbers megnyerte az MLS-kupát, ezzel 1977 óta (a Trail Blazers győzelme óta) először nyert portlandi csapat bajnokságot.[278] További bajnokságokat is a városba csábítottak volna, de erre a sportlétesítmények alkalmatlansága miatt nem került sor.[279] A Portland Diamond Project[280] tárgyalásokat folytatott a helyi vezetéssel és az MLB-vel is,[281] de forrásokat nem kaptak. 2024. szeptember 18-án bejelentették egy WNBA-beli csapat megalapítását.[282]

A helyi csapatok népszerűek. A Trail Blazers 1977 és 1985 között egymásután 814 hazai mérkőzésére minden jegy elkelt,[283] a Timbers mérkőzésein pedig 2011-től, MLS-be lépésük óta van telt ház,[284] jegyeikre több mint tízezer fős várólisták vannak.[285] Diego Valeri a 2015-ös MLS-kupán megdöntötte a leggyorsabb gól rekordját.[286] A Portland Classic női golfbajnokságot szeptemberben rendezik meg.[287]

Két egyetemi sportegyesület (a Portland Pilots és a Portland State Vikings) van a városon belül, de az Oregon Ducks és az Oregon State Beavers is népszerű.[288]

Minden évben megrendezik a Portland Marathont és a Hood to Coastot, ami a világ legtöbb résztvevőjével zajló hosszútávfutó versenye. A Nike Oregon Project Alberto Salazar edző doppingvádak miatti kizárásával 2019-ben szűnt meg.[289] Az Erv Lind stadionban egykor egyetemi és profi softballmérkőzéseket rendeztek.[290]

A városban az Oregoni Kerékpárversenyző Szövetség támogatásával évente több száz kerékpárversenyt tartanak.[291][292][293] Az Alpenrose Dairyben és a Portland International Racewayen márciustól szeptemberig szinte minden éjszaka rendeznek bicikliversenyt. A cyclo-cross eseményeken (például a Cross Crusade) több mint ezer versenyző és néző vesz részt.[294]

Sportklubok
Név Sportág Liga Bajnokságok Hazai stadion Alapítva
Portland Trail Blazers Kosárlabda NBA 1 (1977) Moda Center 1977
Portland Winterhawks Jégkorong WHL 3 (1982–83, 1997–98, 2012–13) Veterans Memorial Coliseum 1976
Rose City Rollers Műkorcsolya WFTDA 3 (2015, 2016, 2018) Az Oaks Amusement Park hangárja 2004
Portland Timbers Labdarúgás MLS 1 (2015) Providence Park 2009
Portland Thorns FC NWSL 3 (2013, 2017, 2022) 2012
Hillsboro Hops Baseball Northwest League 3 (2014, 2015, 2019) Hillsboro Ballpark 2013
Portland Timbers 2 Labdarúgás MLS Next Pro – Hillsboro Stadium 2014

Portlandben játszódó sorozat

szerkesztés

Testvértelepülései

szerkesztés

Testvérvárosok:

Baráti város:

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ A 2019-es becsléskor Oregon népessége 4 217 737 fő volt, melyből 1 992 088 fő, azaz 47% élt itt.
  2. ↑ A havi átlagos minimum és maximum hőmérsékletek az 1991 és 2020 közötti mérések átlagából származnak.
  3. ↑ 1940. október 13-a óta a hőmérsékletet a nemzetközi repülőtéren mérik. 1996 januárjától a hómennyiséget a korábbi helyszíntől 6,5 kilométerre keletre mérik.
  4. ↑ 15%-os mintából.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. ↑ Mayor Ted Wheeler (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  2. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  3. ↑ 2020
  4. ↑ Emerson Baker: Portland as a Contested Frontier in the Seventeenth Century. In Creating Portland: History and Place in Northern New England. (angolul) Szerk. Joseph. A. Conforti. Lebanon (New Hampshire): University of New Hampshire Press. 2005. 16. o. ISBN 978-1584654490 Hozzáférés: 2024. november 3.  
  5. ↑ Polina Olsen: Portland in the 1960s: Stories from the Counterculture. (angolul) Charleston (Dél-Karolina): The History Press. 2012. ISBN 978-1-60949-471-1 Hozzáférés: 2024. november 3.  
  6. ↑ Peter Weber: Don’t let Portlandia ruin Portland (angol nyelven). The Week, 2015. január 9. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  7. ↑ Nate Berg: The Only Elected Regional Government in the U.S. (angol nyelven). Bloomberg, 2012. március 1. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  8. ↑ Jayati Ramakrishnan: Metro Council president faces challenge from longtime urban planner (angol nyelven). The Oregonian, 2022. április 27. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  9. ↑ a b Samantha Swindler: Though the rose show and garden contest are canceled, the City of Roses is in full bloom (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 31. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  10. ↑ Allen 185–189. o.
  11. ↑ a b c Susan Anderson: East Portland Historical Overview & Historic Preservation Study (angol nyelven). Portland, 2009. március. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  12. ↑ Marschner 187. o.
  13. ↑ First Year in Oregon, 1840–1869: A Narrative History (angol nyelven). National Park Service. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  14. ↑ Scott 61. o.
  15. ↑ Chet Orlott (2004). „Maintaining Eden: John Charles Olmsted and the Portland Park System” (angol nyelven). Yearbook of the Association of Pacific Coast Geographers 66, 114–119. o. DOI:10.1353/pcg.2004.0006. ISSN 0066-9628. S2CID 129896123. 
  16. ↑ Overton Cabin (angol nyelven). Oregon Historical Society. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  17. ↑ Portland: The Town that was Almost Boston (angol nyelven). National Association of Scientific Materials Managers. [2013. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  18. ↑ Scott 160. o.
  19. ↑ William G. Loy et al: Atlas of Oregon. (angolul) Eugene (Oregon): University of Oregon Press. 2001. 31–32. o. ISBN 978-0-87114-101-9  
  20. ↑ Spenzer Heinz: City keeps lively pulse. (angolul) The Oregonian, (2001. január 23.)
  21. ↑ Nikonmachi: Portland’s Japantown (angol nyelven). Discover Nikkei. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  22. ↑ a b c John 16. o.
  23. ↑ John 10. o.
  24. ↑ E. Kimbark McColl: The Shaping of a City: Business and Politics in Portland, Oregon 1885 to 1915. (angolul) Portland (Oregon): The Georgian Press Company. 1976. OCLC 2645815  
  25. ↑ Sarah Kennedy: The Shanghai Tunnels (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  26. ↑ Chandler
  27. ↑ a b ’Return & Remembrance’: In Commemoration of the 75th Anniversary of E.O. 9066. (angolul) Pacific Citizen, (2017. június) 4. o.
  28. ↑ Portland (detention facility) (angol nyelven). Densho Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  29. ↑ Janey Ellis: Portland’s Dirty Little Secret (angol nyelven). Oregon History. [2016. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  30. ↑ William Toll: Subtopic: The Federal Connection: Recovery, Energy, & War: Home Front Boom (angol nyelven). Oregon Historical Society. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  31. ↑ Rebelling in the 1960s (angol nyelven). The Oregonian. [2005. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  32. ↑ Blazing Trails in the 1970s (angol nyelven). The Oregonian. [2004. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  33. ↑ The Booming 1990s (angol nyelven). The Oregonian. [2005. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  34. ↑ Michael Barone – Grant Ujifusa: (cím nélkül) . (angolul) National Journal, (1999)
  35. ↑   Clair Crane Miller: Will Portland Always Be a Retirement Community for the Young? (angol nyelven). The New York Times, 2014. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  36. ↑ City Flower (angol nyelven). Auditor’s Office. [2009. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  37. ↑ a b Henry Stern: Name comes up roses for P-town: City Council sees no thorns in picking ’City of Roses’ as Portland’s moniker. (angolul) The Oregonian, (2003. június 19.)
  38. ↑ a b The Water (angol nyelven). Portlandi Állami Egyetem. [2006. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  39. ↑ From Robin’s Nest to Stumptown (angol nyelven). Historic Oregon City. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  40. ↑ Nena Baker: R.I.P. FOR ’Rip City’ Ruckus. (angolul) The Oregonian, (1991. május 21.) A01. o.
  41. ↑   Richard Sandomir: Seeking Help to Bring an M.L.S. Team to Portland (angol nyelven). The New York Times, 2008. november 7. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  42. ↑ Beau Dure: Portland Timbers show bark, bite as they prepare to join MLS (angol nyelven). USA Today, 2009. augusztus 25. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  43. ↑ Andre Hagestedt: What You’re Missing on Oregon Coast: Waves After Dark (angol nyelven). Beach Connection, 2009. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  44. ↑ William McCall: Portland police, activists get ready for Bush’s visit (angol nyelven). The Seattle Times, 2003. augusztus 19. [2018. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  45. ↑   Mike Baker: After Nearly a Year of Unrest, Portland Leaders Pursue a Crackdown (angol nyelven). The New York Times, 2021. április 27. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  46. ↑ Man Linked to Killing at a Portland Protest Says He Acted in Self-Defense (angol nyelven). Vice, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  47. ↑ Robert Evans: What You Need To Know About The Battle of Portland (angol nyelven). Bellingcat, 2020. július 20. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  48. ↑ Trevor Hughes: Portland police declare riot as demonstrators attack fence outside federal courthouse (angol nyelven). USA Today, 2020. július 26. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  49. ↑ Shaun Dixon Kavanaugh: Man knifed in back at Portland protest: ’I was stabbed for being a conservative journalist’ (angol nyelven). The Oregonian, 2020. július 30. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  50. ↑ Dirk VanderHart et al.: As Protests Continue, Civic Leaders Confront Crowds And Oregon’s Racist History (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. május 31. [2020. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  51. ↑ Aimee Green: Portland now faces 8 lawsuits seeking an end to tear gas, rubber bullets, explosives at protests (angol nyelven). The Oregonian, 2020. június 14. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  52. ↑ Rebecca Ellis: ACLU Adds Federal Agencies To Lawsuit Against Portland Police (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. július 17. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  53. ↑ Oregon AG files lawsuit against federal agencies for violating Oregonians’ civil right (angol nyelven). KGW, 2020. július 17. [2020. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  54. ↑ Jacquelyn Abad – Kaitlin Flanigan: Lawsuit: Trump using feds in Portland to create national police force (angol nyelven). KOIN, 2020. július 27. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  55. ↑ Morgan Wilsor: Police declare riot in Portland as protesters mark 1 year since George Floyd’s death (angol nyelven). ABC News, 2021. március 26. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  56. ↑ Riot declared in downtown Portland, police arrest 5 people (angol nyelven). KPTV, 2021. március 25. [2021. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
  57. ↑ The Boring Lava Field, Portland, Oregon (angol nyelven). United States Geological Survey. [2001. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  58. ↑ Mount Tabor Cinder Cone, Portland, Oregon (angol nyelven). United States Geological Survey. [2002. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  59. ↑ R. Gregory Nokes: History, relived saved from St. Helens by a six-pack of Fresca. (angolul) The Oregonian, (2000. december 4.)
  60. ↑ Donald Trimble: Geology of Portland, Oregon and Adjacent Areas (angol nyelven). United States Geological Survey, 1963. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  61. ↑ Aaron Mesh: Quake-Up Call (angol nyelven). Willamette Week, 2010. január 26. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  62. ↑ Joe Rujas-Burke: Comparing Portland’s quake risk to that of devastated Christchurch, New Zealand (angol nyelven). The Oregonian, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  63. ↑ Tom Banse: Geologists Keep Finding More Northwest Earthquake Faults (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2017. november 21. [2018. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  64. ↑ Jacqueline D. J. Bott, Ivan G. Wong (1993. szeptember). „Historical Earthquakes in and around Portland, Oregon” (angol nyelven). Oregon Geology 55 (5), 116. o. 
  65. ↑ The Nisqually, Washington, Earthquake of February 28, 2001. In Open-File Report 2002-346. (angolul) Szerk. P. W. Donough. Reston (Virginia): American Society of Civil Engineers. 2002. 28–29. o. ISBN 978-0-7844-7516-4 Hozzáférés: 2024. november 11.  
  66. ↑ Dan Cassuto: 7,000 high-risk landslide zones in Portland area; check if you live in one (angol nyelven). KATU, 2014. április 24. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  67. ↑ Jamie Hale: A drive is nice, but a hike up to Council Crest is well worth the effort (angol nyelven). The Oregonian, 2016. április 28. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  68. ↑ Jurisdictional Boundaries and Parks (angol nyelven). Metro, 2024. május 14. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  69. ↑ Anderson 138. o.
  70. ↑ Concept and classification (angol nyelven). Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  71. ↑ a b Portland Airport, Oregon (angol nyelven). NOAA. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  72. ↑ a b c d NOWData – NOAA Online Weather Data (angol nyelven). NOAA. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  73. ↑ Harry Enten: Has The Snow Finally Stopped? (angol nyelven). Five Thirty Eight. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  74. ↑ AIRPORT Portland: Monthly and Seasonal Snowfall (angol nyelven). NOAA. [2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  75. ↑ DOWNTOWN Portland: Monthly and Seasonal Snowfall (angol nyelven). NOAA. [2016. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  76. ↑ Best Times to Visit Portland, Oregon (angol nyelven). U.S. News & World Report. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  77. ↑ Everton Bailey Jr.: Portland weather hits 90 degrees for record 31st day in 2018 (angol nyelven). The Oregonian, 2018. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  78. ↑ Kale Williams: Portland’s record-breaking heat wave: by the numbers (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  79. ↑ Jamie Goldberg – Jayati Ramakrishnan: Portland records all-time high temperature of 116, setting new record for third day in a row (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  80. ↑ Douglas Perry: Portland could set heat record this weekend, despite June’s history as city’s summer golden period (angol nyelven). The Oregonian, 2021. június 24. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  81. ↑ Mass 138. o.
  82. ↑ Dennis Mersereau: Why Doesn’t the West Coast See Thunderstorms? (angol nyelven). The Vane, 2014. július 17. [2016. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 11.)
  83. ↑ WMO Climate Normals for PORTLAND OR 1961–1990 (angol nyelven) (txt). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. [2023. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  84. ↑ Summary of Monthly Normals 1991–2020 (angol nyelven). Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  85. ↑ Portland temps, 1938–2024 (angol nyelven). The Oregonian. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  86. ↑ Tim Newcomb: Portland Is Set To Open a Beautiful $135 Million Bridge You Can’t Drive Across (angol nyelven). Popular Mechanics, 2015. augusztus 20. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  87. ↑ Ordinance 61325: Street re-numbering report. Full Title: Providing for renumbering of buildings and renaming of streets (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  88. ↑ Murmurs: Portland Is Getting a Sixth Quadrant (angol nyelven). Willamette Week, 2018. február 28. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  89. ↑ Bri Brey: A Quick Peek at Portland’s Neighborhoods (angol nyelven). Portland Mercury, 2017. május 30. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  90. ↑ Reed Jackson: Perceptions of Portland’s east side changing (angol nyelven). Daily Journal of Commerce, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  91. ↑ Amelia Templeton: South Portland Becomes City’s Newest Address Area (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  92. ↑ 188995 Eliminate leading zero addressing in the portion of SW Portland east of SW Naito Parkway amend Ordinance No. 61325 and PCC 24.75.10 ordinance (angol nyelven). Portland, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  93. ↑ Amy Frazier: ’South Portland’ may be newest city designation (angol nyelven). KOIN, 2018. március 1. [2018. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  94. ↑ Samantha Swindler: South Portland is officially a sextant, but city says you can call it a ’sixth quadrant’ (angol nyelven). The Oregonian, 2020. május 1. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  95. ↑ Sarah Hottman: New Pearl District affordable apartment highlights misperception of neighborhood's wealth (angol nyelven). The Oregonian, 2013. május 17. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  96. ↑ Grant Butler: Rediscover the north end of NW 23rd Avenue, where the vibe is more quirky than trendy (angol nyelven). The Oregonian. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  97. ↑ Sara Roth: The changing face of St. Johns (angol nyelven). KGW, 2015. szeptember 1. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  98. ↑ Terrence O’Donnell: Portland: A Historical Sketch and Guide. (angolul) Portland: Oregon Historical Society. 1976. 104. o.  
  99. ↑ Lyndsey Hewitt: New homeless shelter in Old Town/Chinatown sparks old debate (angol nyelven). Portland Tribune, 2017. szeptember 12. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  100. ↑ Brad Schmidt: Portland approves ’make or break’ South Waterfront deal with Zidell (angol nyelven). The Oregonian, 2015. június 24. (Hozzáférés: 2024. november 10.)
  101. ↑ Christopher De Sousa – Lily Ann D’Sousa: South Waterfront District. In A Sustainable Brownfield Revitalization Best Practice. (angolul) Portland: Sustainable Brownfields Commission. 2010.  
  102. ↑ a b c d Quick Facts: Portland city, Oregon (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  103. ↑ a b c Portland (city), Oregon (angol nyelven). United States Census Bureau. [2012. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  104. ↑ a b c d Campbell Gibson – Kay Jung: Historical Census Statistics On Population Totals By Race, 1790 to 1990, and By Hispanic Origin, 1970 to 1990, For Large Cities And Other Urban Places In The United States (angol nyelven). United States Census Bureau, 2005. február. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  105. ↑ a b E. Kimbark McColl: The Growth of a City: Power and Politics in Portland, Oregon 1915–1950. (angolul) Portland: Georgian Press. 1979. ISBN 978-0-9603408-1-1  
  106. ↑ Marc Levinson: The Box: How the Shipping Container Made the World Smaller and the World Economy Bigger. (angolul) Princeton (New Jersey): Princeton University Press. 2008. ISBN 978-0-691-13640-0  
  107. ↑ Recent Enrollment Trends, 1995–96 through 2002–03 (angol nyelven). Portland Public Schools. [2012. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  108. ↑ Cornelius Swart: Asian American community in east Portland's New Chinatown ponders the future (angol nyelven). The Oregonian, 2012. január 20. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  109. ↑ Vietnamese Population by Region (angol nyelven). VATV. [2007. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  110. ↑ Erica Morrison: Portland’s Fastest Ethnic Group Struggles to Be Counted (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2018. április 9. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  111. ↑ a b c d Betsy Hammond: In a changing world, Portland remains overwhelmingly white (angol nyelven). The Oregonian, 2009. január 18. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  112. ↑ a b Ernest J. Wilson: Diversity and U.S. Foreign Policy: A Reader. (angolul) London: Routledge. 2004. 55. o. ISBN 978-1135956998 Hozzáférés: 2024. november 14.  
  113. ↑ Amelia Templeton: History Hinders Diversification Of Portland, Ore. (angol nyelven). National Public Radio, 2011. február 16. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  114. ↑ a b Rachel Dresbeck: Insiders’ Guide to Portland, Oregon. (angolul) 7. kiadás. Essex (Connecticut): Globe Pequot Press. 2011. 36. o. ISBN 978-0-7627-6475-4 Hozzáférés: 2024. november 14.  
  115. ↑ a b c d John W. Frazier – Eugene L. Tettey-Fio: Race, Ethnicity, and Place in a Changing America. (angolul) (hely nélkül): Global Academic Publishing. 2006. ISBN 978-1-58684-264-2  
  116. ↑ Daniel Levitas: The Terrorist Next Door: The Militia Movement and the Radical Right. (angolul) New York: Thomas Dunne Books; (hely nélkül): St. Martin’s. 2002. ISBN 978-0-312-29105-1 Hozzáférés: 2024. november 14.  
  117. ↑ Laura O. Foster: Portland Hill Walks: Twenty Explorations in Parks and Neighborhoods. (angolul) Portland: Timber Press. 2005. 239. o. ISBN 978-0-88192-692-7 Hozzáférés: 2024. november 14.  
  118. ↑ Jeff Baker: Our Homegrown Hitlers. (angolul) The Oregonian, (2003. augusztus 31.)
  119. ↑ Lynda Demscher: As It Was: Roma, Also Known as Gypsies, Reach Oregon in 1890s (angol nyelven). Jefferson Public Radio, 2019. február 18. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  120. ↑ William Toll: Commerce, Climate, and Community: A History of Portland and its People (angol nyelven). Oregon History Project. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  121. ↑ Latinos in Portland (angol nyelven). Portland. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  122. ↑ a b Steve Law: Metro takes long view of growth (angol nyelven). Portland Tribune, 2008. május 29. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  123. ↑ Data Center Results: Multnomah County, Oregon. Modern Language Association. 2010.
  124. ↑ LGBT History in Portland (angol nyelven). Travel Portland. [2015. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  125. ↑ Oregon Gay History Timeline (angol nyelven). GLAPN. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  126. ↑   The Metro Areas With the Largest, and Smallest, Gay Populations (angol nyelven). The New York Times, 2015. március 21. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  127. ↑ Same-sex Couples and the Gay, Lesbian, Bisexual Population: New Estimates from the American Community Survey (angol nyelven). UCLA, 2006. október. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  128. ↑ Rachel Ritchie: Looking Back on 40 Years of Portland Pride (angol nyelven). PDX Monthly, 2015. május 26. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  129. ↑ Melissa Binder: Yes, Portland is America’s most religiously unaffiliated metro. But who exactly are the ’nones’? (angol nyelven). The Oregonian, 2015. március 18. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  130. ↑ Quentin Fottrell: This is the atheist capital of America (angol nyelven). MarketWatch, 2016. február 2. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  131. ↑ Beyond the Numbers: Understanding the People of Portland through Demographics (angol nyelven). Dwellics. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  132. ↑ 2019 Portland Insights Survey (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  133. ↑ Kathie Shepherd: Portlanders Call 911 to Report „Unwanted” People More Than Any Other Reason. We Listened In. (angol nyelven). Willamette Week, 2019. február 6. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  134. ↑ Barnini Chakraborty: Portland residents, business owners want city officials to ’fix’ homeless problem (angol nyelven). Fox News, 2019. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  135. ↑ Rebecca Ellis: A community activist challenges Portland’s incumbent mayor amid protests, COVID-19 and a racial reckoning (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. október 17. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  136. ↑ Betsy Hammond: Portland’s next budget, flush with federal cash and business taxes, would expand and add programs, cut almost nothing (angol nyelven). The Oregonian, 2022. május 4. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  137. ↑ Rebecca Ellis: Portland leaders approve plan to ban homeless camping, create large government-sponsored shelters (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2022. november 3. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  138. ↑ About Crime in the U.S. (CIUS) (angol nyelven). Szövetségi Nyomozóiroda. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  139. ↑ „Dope-landia”. Drugs, Inc.. National Geographic. 2014. július 23. 4. epizód, 5. évad. 44.
  140. ↑ Is Portland ’Pornland?’ Nightline highlights city sex trade (angol nyelven). KATU, 2010. szeptember 23. [2011. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  141. ↑ Portland is 5th in the US for car thefts (angol nyelven). KPTV, 2023. március 2. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  142. ↑ Amanda Arden: An average of 30 cars are stolen every day in Portland (angol nyelven). KOIN, 2023. április 12. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  143. ↑ Table 6 (angol nyelven). FBI. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  144. ↑ Jordan Aleck: 2017 in review: Homicides in Portland (angol nyelven). KOIN, 2018. január 1. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  145. ↑ Maxine Bernstein: Portland’s 101 homicides in 2022 set new record: ’At some point, we have to be tired of burying our children’ (angol nyelven). The Oregonian, 2023. február 22. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  146. ↑ a b c d Portland: Economy (angol nyelven). City-data.com. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  147. ↑ Portfolio FY 2006–2007 (angol nyelven). Port of Portland. [2013. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  148. ↑ Locations List (angol nyelven). Radius Recycling. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  149. ↑ About Us (angol nyelven). ESCO Corporation. [2021. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  150. ↑ Mike Rogoway: Bizz blog: Silicon Forest. (angolul) The Oregonian, (2006. április 29.)
  151. ↑   Deborah Gage: Portland Makes Bid To Become Budding Techlandia (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2012. június 23. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  152. ↑ Matthew Korfage: Everything You Need to Know About the Portland Shoe Industry (angol nyelven). Willamette Week, 2016. január 26. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  153. ↑ Roger Gregory: Top Chinese shoemaker opens U.S. headquarters in Portland (angol nyelven). The Oregonian, 2008. január 21. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  154. ↑ Sarah Duxbury: Footwear firm gives Bay Area the boot (angol nyelven). San Francisco Business Journal, 2005. november 13. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  155. ↑ Allan Brettman: Hi-Tec moving U.S. headquarters to Portland (angol nyelven). The Oregonian, 2010. október 10. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  156. ↑ Alice Bazerghi: Chicago is home to more breweries than any other US city (angol nyelven). Chicago Sun-Times, 2018. december 13. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  157. ↑ Coffee Made in Portland, Oregon (angol nyelven). Made in Portland. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  158. ↑ Elliot Njus: Zillow: Portland area leads nation in home-price increases, second in rent hikes (angol nyelven). The Oregonian, 2017. január 19. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  159. ↑ Janet Eastman: Portland rents are holding steady with two-bedroom units at $1,337 a month (angol nyelven). The Oregonian, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  160. ↑ Rachel Monahan: Sick of Portland Changing? Too Bad. Here Are 7 Places Where This City Could Soon Go Big. (angol nyelven). Willamette Week, 2017. augusztus 2. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  161. ↑ Janet Eastman: Portland-area homebuyers face even fewer choices as prices rise 2.5% over last year (angol nyelven). The Oregonian, 2019. december 23. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  162. ↑ Nigel Jaquiss: Portland’s Housing Crisis Would Be a Lot Worse If So Many 20- and 30- Somethings Weren’t Living With Their Parents (angol nyelven). Willamette Week. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  163. ↑ Audit: 80 percent of Portland’s Airbnb-style rentals are illegal (angol nyelven). The Seattle Times, 2018. augusztus 8. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  164. ↑ Gordon R. Friedman: 80 percent of Portland Airbnb-style rentals operate illegally, audit finds (angol nyelven). The Oregonian, 2018. augusztus 8. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  165. ↑ a b City Government (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  166. ↑ About Civic Life (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  167. ↑ Portland voters approve charter reform, city launches transition (angol nyelven). Portland, 2022. november 9. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  168. ↑ Oregon 2012 Election Results (angol nyelven). The Oregonian. [2013. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  169. ↑ Mary Judetz: Portland: Largest U.S. city with openly gay mayor (angol nyelven). The Seattle Times, 2009. január 2. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  170. ↑ 2004 Initiative General Election Results – Oregon (angol nyelven). US Election Atlas, 2007. január 2. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  171. ↑ City of Portland withdraws from JTTF! (angol nyelven). ACLU Oregon, 2005. április 28. [2010. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  172. ↑ Politically correct Portland rejected feds who saved city from terrorist attack (angol nyelven). The Examiner, 2010. november 28. [2013. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  173. ↑ Brad Schmidt: After 10-year hiatus, Portland OKs cops for FBI's Joint Terrorism Task Force (angol nyelven). The Oregonian, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  174. ↑ District Voter Counts (angol nyelven). Multnomah megye, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  175. ↑ The 40-Mile Loop: More than a bike trail, and more than 40 miles (angol nyelven). The Oregonian, 2009. szeptember 30. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  176. ↑ (2003) „The „Smart Grow” Debate Continues” (angol nyelven). Innovation Briefs 14 (3). [2012. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.) 
  177. ↑ Peter Coy: How Houston gets along without zoning (angol nyelven). BusinessWeek, 2007. október 1. [2008. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  178. ↑ Sherry Thomas: Houston: A city without zoning (angol nyelven). USA Today, 2003. október 30. [2013. január 16-i dátummal az [/http://usatoday30.usatoday.com/travel/destinations/cityguides/houston/2003-10-07-spotlight-zoning_x.htm eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  179. ↑ Robert Reinhold: FOCUS: Houston; A Fresh Approach To Zoning. (angolul) The New York Times, (1986. augusztus 17.) 81. o. Hozzáférés: 2024. november 14.
  180. ↑ Bill Schadewald: ’The only major U.S. city without zoning’ (angol nyelven). Houston Business Journal, 2006. április 10. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  181. ↑ Urban Growth Report (angol nyelven). Metro. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  182. ↑ Oregon’s Statewide Land Use Planning Goals (angol nyelven). Oregon. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  183. ↑ ORS 197 (angol nyelven). Oregon Laws. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  184. ↑ Portland (angol nyelven). SkyscraperPage.com. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  185. ↑ Matthew Korfage: Portland Once Had a Thriving Little Italy – What the Hell Happened? (angol nyelven). Willamette Week, 2017. augusztus 22. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  186. ↑ Beth Hodgson: Top 5 greenest cities in the world (angol nyelven). Reuters, 2010. március 1. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  187. ↑ Platt 43. o.
  188. ↑ Steve Law: Council adopts aggressive Climate Action Plan (angol nyelven). Portland Tribune, 2009. október 27. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  189. ↑ Michael Muskal: Portland joins fluoride bandwagon, will add it to water supply (angol nyelven). Los Angeles Times, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  190. ↑ Heidi Williams: Portland’s fluoride debate: History, timeline and official positions (angol nyelven). The Oregonian, 2012. szeptember 12. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  191. ↑ Jake Blumgart: What’s the Matter With Portland? (angol nyelven). Slate, 2013. május 17. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  192. ↑ Beth Slovic: Portland votes to add fluoride to its drinking water as opponents vow to stop the effort (angol nyelven). The Oregonian, 2012. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  193. ↑ Ryan Kost: Portland fluoride: For the fourth time since 1956, Portland voters reject fluoridation (angol nyelven). The Oregonian, 2013. május 22. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
  194. ↑ Latest ’Oregon Experience’ chronicles a violin teacher’s legacy (angol nyelven). The Oregonian, 2009. november 6. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  195. ↑ Aaron Rayburn – Ben Vickery: Top 10 live music venues in Portland, Oregon (angol nyelven). The Guardian, 2013. május 25. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  196. ↑ Jack Ely: The Kingsmen and Louie Louie (angol nyelven). Louielouie.com. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  197. ↑ Michael Hann: Cult heroes: Wipers – the sound of emptiness and dread (angol nyelven). The Guardian, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  198. ↑ Kurt Cobain Print (angol nyelven). Biography.com. [2012. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  199. ↑ Dana Kennedy: Courtney Love Comes Out of Hiding (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1994. augusztus 12. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  200. ↑ Courney Love. (angolul) The E! True Hollywood Story, (2003. október 5.)
  201. ↑ Marty Hughley: speranza Spalding didn’t come out of the blue to beat Justin Bieber at the Grammys – she came from Portland’s jazz community (angol nyelven). The Oregonian, 2011. február 15. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  202. ↑ Falsetto 1–29. o.
  203. ↑ Aaron Scott: ’Portlandia’ Is Ending, And Portlanders Are OK With That (angol nyelven). National Public Radio, 2018. január 18. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  204. ↑ Mike Hsu: Talking Portlandia With Fred Armisen (angol nyelven). WAAF, 2012. szeptember 28. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  205. ↑ Kristi Turnquist: MTV goes ’Real World’ retro in run-up to ’The Real World: Portland’ (angol nyelven). The Oregonian, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  206. ↑ Kristi Turnquist: TNT cancels Portland-filmed series, ’The Librarians’ (angol nyelven). The Oregonian, 2018. március 8. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  207. ↑ Kristi Turnquist: 23 TV series set in Oregon, ranked: Most memorable to totally forgettable (angol nyelven). The Oregonian, 2017. november 3. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  208. ↑ Palahniuk 63–64. o.
  209. ↑ Movie Theaters That Serve Beer and Wine (angol nyelven). Travel Portland. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  210. ↑ Tom Ogden: Haunted Hotels: Eerie Inns, Ghoulish Guests, and Creepy Caretakers. (angolul) Essex (Connecticut): Globe Pequot Press. 2010. 10. o. ISBN 978-0762756599  
  211. ↑ About Us (angol nyelven). H. P. Lovecraft Film Festival. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  212. ↑ Christine Pitanawich: Fond memories aboard USS Blueback submarine featured at OMSI (angol nyelven). KGW, 2017. december 19. [2018. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  213. ↑ Marc Mohan: Omnimax says goodbye; Bagdad goes first-run: Indie theater news (angol nyelven). The Oregonian, 2013. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  214. ↑ John Gottberg Anderson: Observatories and planetariums within a day’s drive of Bend (angol nyelven). The Bulletin, 2017. augusztus 20. [2018. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  215. ↑ Jamie Hale: Portland hiking guide: The 20 best places to hike in the city (angol nyelven). The Oregonian, 2016. május 11. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  216. ↑ Oregon Historical Society (angol nyelven). Smithsonian Intézet. [2018. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  217. ↑ Dana Beck: Oaks Amusement Park, and its beginnings (angol nyelven). The Bee, 2012. december 20. [2014. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  218. ↑ A few favorite Portland food carts (angol nyelven). The Denver Post, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  219. ↑   Oliver Strand: A Seductive Cup (angol nyelven). The New York Times, 2009. szeptember 16. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  220. ↑ Facts (angol nyelven). Oregon Craft Beer. [2015. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  221. ↑ Breweries by Urban Area (angol nyelven). Brewers Association. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  222. ↑ John Foyston: 2008 OBF biggest ever (angol nyelven). The Oregonian, 2008. július 29. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  223. ↑ Anne Marie Distefano: Brewers, beer lovers get many reasons to raise a glass (angol nyelven). Portland Tribune, 2005. július 8. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  224. ↑ Freilich 134. o.
  225. ↑ Kate Sheppard: 15 Green Cities (angol nyelven). Grist, 2007. július 20. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  226. ↑ State v. Henry, 14 Media L. Rep. (BNA) 1011 (Or. 1987) (angol nyelven). CourtListener. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  227. ↑ Phil Busse: Cover Yourself! (angol nyelven). Portland Mercury, 2002. november 7. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  228. ↑ Why Does Portland Have so Many Strip Clubs? (angol nyelven). Priceonomics. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  229. ↑ Judge: riding in the buff is ’tradition,’ man cleared (angol nyelven). KATU, 2008. november 13. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  230. ↑ Pedalpalooza 2008 (angol nyelven). Shift2Bikes. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  231. ↑ Camilia Domonoske: Anti-Trump Protest In Portland, Ore., Turns Destructive, Declared A Riot (angol nyelven). National Public Radio, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  232. ↑ Will Pattiz: Portland Protests Photos: What’s Really Going on from a Local Portlander (angol nyelven). Oregon Essential, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  233. ↑ a b Mike Rogoway: New, free iPhone app maps public art around Portland (angol nyelven). The Oregonian, 2011. március 2. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  234. ↑ Regional Arts & Culture Council Permanently Sited (angol nyelven). Regionális Művészeti és Kulturális Tanács. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  235. ↑ Douglas Perry: A disappearing president, the real face of ’Portlandia’: The fascinating history of 25 Portland public-art gems (angol nyelven). The Oregonian, 2017. február 24. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  236. ↑ Kristian Foden-Vencil: Some of Portland’s most prominent public art tumbled this year. Which ones should come back? (angol nyelven). Oregon Public Broadcasting, 2020. december 28. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
  237. ↑ Parks and nature investments (angol nyelven). Metro. [2016. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  238. ↑ Mike Houck: Metropolitan Greenspaces: A Grassroots Perspective (angol nyelven). Audobon Society of Portland. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  239. ↑ Mount Tabor Park (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  240. ↑ Peter Korn: Forest Park Fallacy: Boosters’ Claim of ’Largest Forested City Park’ Is Long Outdated. (angolul) Portland Tribune, (2006. július 18.)
  241. ↑ North Park Blocks (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  242. ↑ South Park Blocks (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  243. ↑ Waterfront%20Park%20Master%20Plan (angol nyelven) pp. 54. Portland. [2016. március 19-i dátummal az Park Master Plan.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  244. ↑   Conor Dougherty: Skateboarding Capital of the World (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2009. július 31. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  245. ↑ Andrew Theen: No smoking allowed: Portland City Council approves smoking ban for city parks, nature areas (angol nyelven). The Oregonian, 2015. február 18. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  246. ↑ Portland Public Schools (angol nyelven). U.S. News & World Report. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  247. ↑ 2020 Census School District Reference Map (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  248. ↑ 2020 Census School District Reference Map (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  249. ↑ 2020 Census School District Reference Map (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  250. ↑ David Douglas High School (angol nyelven). National Center for Education Statistics. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  251. ↑ Ryan Geddes: Public school notebook: The Count. (angolul) The Oregonian, (2005. szeptember 22.) A7. o.
  252. ↑ Facts (angol nyelven). Portlandi Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  253. ↑ Best Western Colleges (angol nyelven). The Princeton Review. [2023. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  254. ↑ New Princeton Review Book Profiles Colleges With Most Outstanding Community Service Programs (angol nyelven). The Princeton Review. [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
  255. ↑ HRC 81. o.
  256. ↑ Our Hospitals (angol nyelven). Legacy Health. [2008. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  257. ↑ Means of Transportation to Work by Selected Characteristics (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  258. ↑ Fall 2015 Service Improvements (angol nyelven). TriMet. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  259. ↑ Joseph Rose: Portland Streetcar’s eastside loop gets off to hobbled start Saturday (angol nyelven) pp. 1. The Oregonian, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  260. ↑ Portland–Milwaukie Light Rail Bridge to bring new options for transit, cyclists and pedestrians (angol nyelven). Portland–Milwaukie Light Rail Transit Project. [2012. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  261. ↑ Dylen Rivera: The days of a free bus ride are over (angol nyelven). The Oregonian, 2009. augusztus 13. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  262. ↑ Everton Bailey Jr.: TriMet boosts most fares starting Saturday; some routes changing (angol nyelven). The Oregonian, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  263. ↑ Joseph Rose: TriMet’s open source heaven: The 5 best transit-rider apps (angol nyelven). The Oregonian, 2009. július 16. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  264. ↑ Mike Rogoway: Google Maps adds live TriMet arrival and departure times (angol nyelven). The Oregonian, 2011. június 8. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  265. ↑ Capital Campaign (angol nyelven). Oregon Rail Heritage Foundation. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  266. ↑ David F. Aston: „Holiday Express” delights families, benefits new S.E. museum (angol nyelven). The Bee, 2011. december 20. [2012. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  267. ↑ Dana Tims: Oregon Rail Heritage Center ready for grand opening Saturday, Sunday (angol nyelven) pp. B1. The Oregonian, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  268. ↑ 11 Most Bicycle Friendly Cities (angol nyelven). Virgin Vacations. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  269. ↑ Evan Watson: Bicycle ridership in Portland has dropped off significantly over the past 6 years, PBOT says (angol nyelven). KGW, 2023. március 17. [2023. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  270. ↑ Bill Nesper: League Names Portland a Platinum Community (angol nyelven). The League of American Bicyclists, 2008. április 29. [2013. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  271. ↑ Elliot Njus: Biketown bike-share program launches with inaugural Tilikum Crossing ride (angol nyelven). The Oregonian, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  272. ↑ Elliot Njus: Biketown bike-share launch date, pricing, station locations announced (angol nyelven). The Oregonian, 2016. június 14. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  273. ↑ Joshua Fetcher: To fight climate change and housing shortage, Austin becomes largest U.S. city to drop parking-spot requirements (angol nyelven). Texas Tribune, 2023. november 2. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  274. ↑ Joseph Rose: Portland parking tickets: City’s worst scofflaws owe $32.4 million – with no easy way to collect (angol nyelven). The Oregonian, 2015. június 19. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  275. ↑ Kale Williams: Portland’s secondary source of drinking water: 25 groundwater wells spread out from the airport to Blue Lake Park (angol nyelven). KGW, 2023. október 18. [2024. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  276. ↑ Harry H. Stein: The Oregonian (angol nyelven). The Oregon Encyclopedia. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  277. ↑ Newspapers: Portland & Oregon Newspapers (angol nyelven). Portlandi Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
  278. ↑ Ben Couch: Columbus Crew SC 1, Portland Timbers 2 | MLS Cup Match Recap (angol nyelven). MLS Soccer, 2015. december 7. [2015. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  279. ↑ Rob Neyer: Though not perfect, Portland a viable city for baseball (angol nyelven). ESPN, 2003. augusztus 21. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  280. ↑ Elliot Njus: Portland Diamond Project, looking to build baseball stadium buzz, opens pop-up store (angol nyelven). The Oregonian, 2018. december 7. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  281. ↑ Shane Dixon Kavanaugh – Jonathan Bach: Portland Diamond Project says it has agreement for baseball stadium at South Waterfront site (angol nyelven). The Oregonian, 2024. szeptember 24. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  282. ↑ Portland (angol nyelven). WNBA. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  283. ↑ Portland Trail Blazers History (angol nyelven). Funding Universe. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  284. ↑ Grant Wahl: 2014 MLS Ambition Rankings: Toronto FC rises to No. 1 (angol nyelven). Sports Illustrated, 2014. március 14. [2014. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  285. ↑ Geoffrey C. Arnold: For the Portland Timbers, home field is a real advantage (angol nyelven). The Oregonian, 2013. november 5. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  286. ↑ Craig Merz: Champs! Timbers beat Columbus, win first-ever MLS Cup (angol nyelven). KOIN, 2015. december 6. [2016. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  287. ↑ Portland Classic (angol nyelven). Portland Classic. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  288. ↑ Dome backers saddened but note idea gaining. (angolul) The Oregonian, (1964. november 5.) 1. o.
  289. ↑ Christa Sgobba: After Salazar Ban, Nike Shuts Down Oregon Project (angol nyelven). Runner’s World, 2019. október 10. (Hozzáf��rés: 2024. november 13.)
  290. ↑ Normandale Park – Erv Lind Stadium (angol nyelven). Portland. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  291. ↑ Past Events: Biking in Portland (angol nyelven). Portland. [2023. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  292. ↑ Biking (angol nyelven). Travel Portland. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  293. ↑ Jonathan Maus: Bike racing will return to downtown Portland, thanks to Mayor Wheeler (angol nyelven). Bike Portland, 2022. augusztus 3. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
  294. ↑ Mark Morical: Cyclocross draws a crowd (angol nyelven). The Bulletin, 2019. október 29. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 13.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Portland, Oregon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

szerkesztés

Irodalom

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Portland témájú leírást.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Portland_(Oregon)&oldid=27616064”