Ugrás a tartalomhoz

Egeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egeg (Hokovce)
Középkori eredetű római katolikus templom
Középkori eredetű római katolikus templom
Egeg zászlaja
Egeg zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1245
PolgármesterKis György
Irányítószám935 83
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség505 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület14,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 18° 52′ 12″48.155278°N 18.870000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 18° 52′ 12″48.155278°N 18.870000°E
Egeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Egeg (szlovákul Hokovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 35 km-re délkeletre, a Selmec és a Csadal patak összefolyásánál fekszik.

Élővilága

[szerkesztés]

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván Királyfiapusztán. 2023-ban 4 fiókát számoltak össze, 2024-ben 4 fiókaból 1 elpusztult.[2]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község nevét Szent Egyeddel hozzák összefüggésbe.

Története

[szerkesztés]

1245-ben említik először. A település már a középkorban fontos utak találkozásánál feküdt, így vámja és városi rangja is volt. A vámot a 14. század végéig a sági konvent birtokolta. Az 1552-es palásti csata előtt itt vert tábort a Teuffel generális vezette császári és királyi sereg.[3] A falu neve Tinódi Lantos Sebestyén Ördög Mátyás veszedelméről szóló históriájában is olvasható.

Vályi András szerint „EGEK. vagy Egeg. Hokojetz, Hohoncze. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Besztertze Bányai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hont Pereszlénytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, ’s az Esztergomi Fő Megyéhez tartozik, határja bő termékenységű, ’s minden javai lévén, első Osztálybéli.”[4]

Fényes Elek szerint „Egegh, (Hokovicz), Honth vm. magyar falu, ut. p. Ipoly-Sághoz 1 1/2 mfd. 381 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó rétje, földje, szőlőhegye, tölgyes erdeje, és egy savanyuvizforrása. F. u. a beszterczei káptalan.”[5]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

A két világháború közt nem volt szlovák lakossága, 1938-től 1945-ig Bars és Hont k.e.e. vármegye részeként ismét magyar fennhatóság alá, az új szlovák-magyar határ mellé került. A II. világháború után sok magyar családot kitelepítettek Egegről, helyükbe szlovákokat költöztettek be.

Egeghez tartozik, de egykor önálló településként létezett Királyfiapuszta, melyet 1329-ben említenek először. A Királyfiai család ősi birtoka volt, de a hódoltság időszakában elpusztult. A lakatlan települést a 18. században a Földváry család telepítette be újra, akik nagy kastélyt építettek ide. A kastély később a Coburg, a Zmeskall, majd a Migazzi család tulajdona lett, végül 1944-ig a Horn család tulajdonában állt.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 513 lakosából 437 magyar és 56 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 543 lakosából 461 magyar és 78 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 530 lakosából 454 magyar és 72 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 597 lakosából 508 magyar, 61 szlovák, 21 német és 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 582 lakosából 487 magyar és 61 csehszlovák volt.

1930-ban 684 lakosából 543 magyar és 138 csehszlovák volt.

1941-ben 677 lakosából 636 magyar és 13 szlovák volt.

1970-ben 731 lakosából 423 magyar és 304 szlovák volt.

1980-ban 638 lakosából 336 magyar és 295 szlovák volt.

1991-ben 612 lakosából 299 magyar és 305 szlovák volt.

2001-ben 595 lakosából 306 szlovák és 277 magyar volt.

2011-ben 534 lakosából 296 szlovák és 220 magyar volt.

2021-ben 505 lakosából 166 (+4) magyar, 291 (+12) szlovák, (+1) cigány, 12 egyéb és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1931-ben Danis Ferenc tanár, helytörténész, a Honti Múzeum igazgatója.
  • Gyermekkorában itt élt 2003-ban Gyönyör József jogtörténész, közíró.
  • Királyfiapusztán született 1836-ban Illés Nándor, a magyar erdészeti szakirodalom nagy alakja, akinek több úttörő jellegű munkája jelent meg ezen a területen.
  • Itt szolgált Palkovich Viktor (1850-1930) katolikus pap, politikus.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Királyfiapuszta-Egeg, Oberndorf kastély, 1906[7]
    Királyfiapuszta-Egeg, Oberndorf kastély, 1906[7]
  • Királyfiapusztai kastély felújítás után, 2010
    Királyfiapusztai kastély felújítás után, 2010
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1260-ban épült kora gótikus stílusban. A 15. században gótikus stílusban építették át, 1743-ban pedig barokkizálták. A templomban ma is több gótikus részlet látható, ilyenek a szentségtartó fülke, az apszis bordázata és a 15. századi gótikus ülőfülke. A keresztelőkút 16. századi. Tornya 1854-ben készült.
  • Az Öreg-hegyen álló Szent Orbán kápolna 1866-ban épült.
  • A Nepomuki Szent János szobor 1798-ban készült.
  • A királyfiapusztai kastély a 18. században épült, 1763-ban és 1820-ban átépítették. Utóbbi átépítésekor emeletet húztak rá. 2010-ben felújították, a tetőtérben szobákat alakítottak ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Pálkövi Antal 1854: Magyarország története az olvasó közönség számára II. Sárospatak, 144.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ ma7.sk
  7. ↑ Borovszky Samu: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, Bp. 1906, 41. old.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Hokovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Egeg témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egeg&oldid=27477686”