Ugrás a tartalomhoz

Kazvin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazvin قزوین
Közigazgatás
Ország Irán
Körzethívószám28
Testvérvárosok
Lista
Biskek (2003. április 15. – )
Népesség
Teljes népesség402 748 fő (2016)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1302 m
Terület64,132 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 17′ 08″, k. h. 50° 00′ 15″36.285437°N 50.004100°EKoordináták: é. sz. 36° 17′ 08″, k. h. 50° 00′ 15″36.285437°N 50.004100°E
Kazvin قزوین weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazvin قزوین témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kazvin (perzsául: قزوین) 330 000 lakosú város Irán északnyugati részén. Kazvin tartomány székhelye, fontos kulturális központ.[3] 1548 és 1598 között a Szafavida Birodalom fővárosa volt.[4]

Fekvése

[szerkesztés]

Teherántól északnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

A várost még I. Sápúr szászánida király alapította 241–272 körül. Fénykorát az Omajjádok és az Abbászida-dinasztia alatt élte a város, majd a mongolok pusztították el, de lassan mégis újjáépült.

1548-ban a szafavida uralkodó I. Tahmászp Tebrizből ide költöztette át udvarát is.

Kazvin 1598-ig volt főváros, mikor Abbász sah székhelyét Iszfahánba helyezte át.

1628-ban Thomas Herbert perzsiai utazásai során írta az akkoriban még 200.000 lakosú városról, hogy nem marad el a birodalom egyéb városai mögött.

1962-ben a környék 108 kis településével együtt Kazvint is romba döntötte a földrengés.

Az 1800 méter tengerszint feletti magasságban fekvő város környéke híres gyümölcstermesztéséről és borászatáról. Itt Kazvinban dolgozzák fel a környező gyümölcsösök termését. Vörös- és fehér testes borait sokan még Siráz borainál is többre tartják.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A Masdzsid-i Dzsomé-templom 1106 és 1153 között épült, többször is átalakították. Mai formája Nagy Abbasz sah építő, újjáépítő tevékenységének eredménye. Nagy belső udvarát négy ejván díszíti. A déli ejvánnak, az imádság csarnokának ékessége a márványmihráb. Külön érdekessége mágneses hatása is. Az északi ejván két minaretje is Abbasz sah idején kapta mai formáját. A tornyokban kiállítás található.
  • Husszein Ima,zadeh emléktemploma. Csodálatos, kék kupolájú épület.
  • Medressze-i Hajdarieh korániskola. A 12. században, a szeldzsuk időkben építették egy szasszanida korból való tűztemplom átalakításával. A szeldzsuk építészet egyik legszebb alkotásának tartják.
  • Masdzsi-i Sah királyi mecset, mely szép mozaikjairól híres.
  • Hamdullah Musztifó (1281-1350) síremléke, aki a város szülötte volt. Ő volt az első perzsa világtörténelem összeállítója. Rasid ad-Din tanítványa volt és egyben földrajztudós. 1335-ben elkészült Győzelem könyve című műve Firdauszi nagy munkájának a Sáhnáménak, a Királyok könyvének folytatása volt, mellyel a 14. századig teljessé tette a perzsa hősi mondakört. Az ő munkássága ösztönözte Nuzhat-al-Kulubot, aki 1340-ben a kor földrajzi tudásának csúcsán írta meg a Szívek gyönyörűsége című művében a perzsa föld kialakulását és részletes útikalauzát, mely az összes akkori települést magába foglalta. E művet még ma is sok tudós forgatja.
  • Karracsán-tornyok: középkori mauzóleumok 1067-ből és 1093-ból.
  • Ali kapu (AliQapu), vagy más néven Magas kapu.
  • Városi Múzeum az Abbaszidák ősi palotájában található.
  • Empress Farah Dam a Farah császárné-duzzasztógát és a mögötte fekvő nyaralóhely is innen Kazvinból érhető el.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.citypopulation.de/Iran-MajorCities.html
  2. جمعیت به تفکیک تقسیمات کشوری (perzsa nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  3. 2005 World City Populations
  4. Iran (5th ed., 2008), by Andrew Burke and Mark Elliott, p. 28 Archiválva 2011. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Lonely Planet Publications, ISBN 9781741042931

Források

[szerkesztés]