Lucius Iunius Brutus

Lucius Iunius Brutus
A korábban Brutus büsztjének vélt Capitoliumi Brutus a római Capitolium Múzeumban
Római Köztársaság consul
Hivatali idő i. e. 510[1] vagy i. e. 506[2] – i. e. 509 vagy i. e. 505
Előd	nincs
Utód	Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus
Utód	Publius Valerius Publicola consul suffectus
Született	i. e. 6. század nem ismert
Elhunyt	i. e. 509 Silva Arsia[3]
Szülei	Tarquinia Marcus Junius
Házastársa	Vitellia
Gyermekei	Titus Junius Brutus Tiberius Junius Brutus
Foglalkozás	ókori római politikus ancient Roman military personnel
Halál oka	csatában esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Iunius Brutus témájú médiaállományokat.

Lucius Iunius Brutus (? – Kr. e. 509) hagyományosan a Római Köztársaság alapítójának és az első consulnak tekintett politikus volt, a későbbi Iunius nemzetség ősapja, így a legismertebb Iunius, Marcus Iunius Brutus felmenője is.

Apja neve Marcus Iunius Brutus, és bátyját is Marcus Iunius Brutusnak hívták. Életéről igen kevés konkrétum ismert, mivel a Brennus vezette fosztogatás (i. e. 390 vagy i. e. 387) alkalmával szinte minden korábbi feljegyzést megsemmisítettek. A hagyomány szerint Brutus vezette a felkelést az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus ellen, mivel annak fia meggyalázta egyik nőrokonát (Lucretia, aki az esemény után öngyilkosságot követett el). Titus Livius szerint a király a testvérét gyilkolta volna meg.

Brutus a király elűzése után a 300 főre bővített senatus kezébe adta a hatalmat, majd megválasztották az első két praetort. A consuli magistratum létrehozására csak néhány évtized múltán került sor, Róma első consulja Brutus lett, közösen egy Tarquiniusszal, ami talán a köztársaság kialakulása hagyományos képének felülvizsgálatára is okot adhat. Titus Livius szerint Róma városa ekkor esküt tett, hogy soha többé nem fogad el királyt maga felett.

Livius alapján Brutus a consuli évében halt meg az etruszkokkal (Arruns Tarquinius) vívott csatában.

Több kutató szerint Brutus consulsága csak későbbi megtoldása a consuli listáknak.

A Capitoliumi Brutus néven ismert bronz büsztöt sokáig Lucius Junius Brutus szoborképmásának vélték és a Kr. e. 4. század vége - 3. század eleje időszakára datálták. Ma a keletkezését ennél sokkal korábbi időszakra teszik. A mellszobor talpazatát utólag, a reneszánsz korban készítették.

• Titus Livius (Cassiodorus krónikájában fennmaradt konzuljegyzék)
• Marcus Terentius Varro: De vita populi Romani

Elődei: nincs - a magistratum létrehozása

Consul i. e. 509 collega: Lucius Tarquinius Collatinus

Utódai: Spurius Lucretius Tricipitinus consul suffectus és Publius Valerius Publicola consul suffectus