Maryland

Nem tévesztendő össze a következővel: Marylandi Köztársaság.

Maryland
Maryland zászlaja Maryland pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Old Line State; Free State
Mottó: Fatti maschii, parole femine (archaikus olasz) – Férfias tettek, nőies szavak
Névadó	Bourbon Henrietta Mária angol királyné
Közigazgatás
Fővárosa	Annapolis
Legnagyobb város	Baltimore
Kormányzó	Wes Moore (D)
Hivatalos nyelv	de jure: nincs de facto: angol
Postai rövidítés	MD
ISO 3166-2	US-MD
Felvétel az Unióba
sorrendben	7.
dátuma	1788. április 28.
Rangsor
terület szerint	42.
népesség szerint	19.
népsűrűség szerint	5.
Népesség
Népesség	6 177 224 fő (2020. ápr. 1.)[1][2]
Népsűrűség	165 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen	32 160 km²
ebből víz	21 %
Időzóna	EST: UTC-5/-4
Szélesség	é. 37°53' – é. 39°43'
Hosszúság	ny. 75°4' – ny. 79°33'
Kiterjedés
kelet-nyugati	145 km
észak-déli	400 km
Domborzat
legmagasabb pont	1024 m
átlagmagasság	105 m
legalacsonyabb pont	0 m
Maryland weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.

Maryland (IPA:  'mɛrələnd) az Amerikai Egyesült Államok hetedik tagállama. Délen és nyugaton Virginia, Nyugat-Virginia és Washington, D.C., északon Pennsylvania, keleten Delaware határolja. Körülbelül akkora a területe mint Belgiumé.^[3] 2007 óta Maryland egy családra jutó átlagjövedelme a legmagasabb az Egyesült Államokban, ez 2007-ben 68 080,^[4] 2008-ban pedig 70 545 dollár volt.^[5]

Maryland több mint 350 biotechnológiával foglalkozó cégnek ad otthont, ezzel pedig a harmadik legnagyobb élettudományi központ az Egyesült Államokban.^[6]

Az államban számos egyetem és főiskola található, de itt székel a Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration, FDA) is.

Marylandet az „Amerika miniatűrben” becenévvel is illetik, mivel domborzatát tekintve Amerika összes jellemzője megtalálható itt,^[7] a homokos tengerparttól a mocsarakon, tölgyfákkal tarkított dombokon át a nyugaton magasodó hegyekig.

Az állam folyóvizei a Chesapeake-öböl vízgyűjtő területéhez tartoznak; kivételt képez a legnyugatibb megye, melynek folyója, Youghiogheny a Mississippi folyó vízgyűjtő területéhez tartozik; Worcester megye keleti része, mely Maryland vízgyűjtő területéhez tartozik; és az állam északkeleti részének egy kis része, mely a Delaware folyó vízgyűjtő területének része.

Maryland legmagasabb pontja az 1020 m magas Hoye-csúcs a Backbone-hegységben, Garrett megyében, közel a nyugat-virginiai határhoz.

Az államban nem található túl sok természetes tó, a mesterséges tavak közül a legnagyobb a víztározóként is szolgáló Deep Creek-tó.

Maryland lakosságának nagy része Washington és Baltimore köré csoportosul. Történelmi távlatokból nézve a települések az úgynevezett fall line^[8] mentén alakultak ki. Ez alól kivétel például a főváros, Annapolis.

Nagyobb városok még Columbia, Silver Spring, Rockville, Gaithersburg, Frederick és Hagerstown.

Maryland határállam, így mind az északi, mind a déli államok sajátosságaival rendelkezik,^[9] Baltimore és Washington kultúrája inkább az északi államokhoz áll közelebb.^[10]

• 
  Annapolis
• 
  Baltimore
• 
  Bethesda
• 
  Bowie
• 
  Chesapeake City
• 
  Gaithersburg
• 
  Ocean City
• 
  Rockville

1629-ben George Calvert, Baltimore első lordja, miután nem sikerült kolóniát alapítania Újfundlandon, I. Károlyhoz fordult újabb királyi okiratért, hogy kolóniát alapíthatsson az Újvilágban. Calvert érdeklődése az Újvilág iránt katolicizmusából fakadt: szeretett volna menedéket biztosítani a katolikusoknak az Amerikai földrészen. Ezen felül, hallott a virginiai dohányból származó hatalmas bevételekről, és remélte, hogy az új kolónia majd fedezi a korábbi, újfundlandi sikertelenségével elvesztett jelentős összeget. George Calvert meghalt 1632-ben, de a királyi okiratot kiadták, fia, Cecil Calvert, Baltimore második bárójának nevére, felhatalmazva hogy alapítson kolóniát Terra Mariae (Maryland; Mária földje) néven. A kolóniát Henrietta Máriáról, I. Károly feleségéről nevezték el.^[11] Leonardot, Cecil testvérét bízták meg az expedícióval, mert Cecil nem akart útra kelni. A Marylandbe települők többsége szerződéses szolga volt (akik cserébe az utazás költésegiért bizonyos időre az őket az Újvilágba hozó gazdag földesurat szolgálták).^[12]

Miután Virginia az anglikán irányzatot tette meg állami vallássá, számos puritán vándorolt át Marylandbe, ahol települést alapítottak Provence néven (ma Annapolis). 1650-ben a puritánok fellázadtak az állam vezetői ellen és felállítottak egy saját kormányt, mely mind a katolicizmust, mind az anglikanizmust törvényen kívül helyezte. 1654-ben Cecil Calvert hadsereget küldött a puritánok ellen, de elveszítették a severni csatát Annapolis mellett.^[13][14] A lázadás 1658-ig tartott, ez alatt az idő alatt az állam szinte összes katolikus templomát lerombolták. Amikor Angliában Orániai Vilmos lett a király és az általa is támogatott türelmi rendeletből kizárták a katolikusokat, Maryland betiltotta a katolicizmust; a tilalmat egészen a polgárháború végégig fenntartották.

Maryland egyike volt annak a 13 államnak, melyek fellázadtak a brit uralom ellen és a hetedik állam volt, amely elfogadta az új alkotmányt. 1790-ben Maryland George Washington kérésére területe egy részét szövetségi hatalom alá rendelte, itt alakították ki Washingtont.

A függetlenségi háború után Maryland elkezdte felszabadítani az afroamerikai rabszolgákat, 1860-ra 49%-uk volt szabad állampolgár.^[15] Az állam megpróbálkozott volt rabszolgák és szabad feketék visszatelepítés-ével a nyugat-afrikai Bors-partra (a mai Libériába), ahol a telepesek kliensállamot is létrehoztak Marylandi Köztársaság néven, származási helyük után. A kicsiny állam azonban nem tudott fennmaradni, ezért a szomszédos Libéria 1857-ben annektálta.

A polgárháború ideje alatt a Marylandből bevonulók 77%-a Észak, a többiek pedig Dél hadseregéhez csatlakoztak. 1864-ben az állam új alkotmányt fogadott el, mely megtiltotta a rabszolgatartást. 1867-ben a Marylandben élő afroamerikaiak szavazati jogot kaptak.^[16]

A Bureau of Economic Analysis számításai szerint 2006-ban Maryland GDP-je 257 millió amerikai dollár volt.^[17] A U.S. Census Bureau (népszámlálási hivatal) felmérése szerint a marylandi családok a leggazdagabbak az országban, a családok mediánjövedelme mintegy 68 080 dollár,^[4] mellyel megelőzi New Jerseyt és Connecticutot. Howard megye a harmadik, Montgomery megye a hetedik leggazdagabb megye az Államokban. A szegénységi arány 7,8%, ami az országban a legalacsonyabb.^[18][19][20]

2010 januárjában az állam munkanélküliségi aránya 7,5% volt.^[21]

2006-ban a 645 744 külföldi élt az államban, főképp latin-amerikaiak és ázsiaiak, utóbbiak a külföldiek 6%-át tették ki.^[22][23] A külföldiek mintegy 1,7%-a koreai.^[24]

Őseit tekintve Maryland lakosságának 15,7%-a német származású, 11,7% ír, 9% brit, 5,1% olasz.^[25]

A kisebbségek a lakosságnak csaknem a 40%-át adják.^[26]

A legrégebbi felsőoktatási intézmény az államban a St. John's College, melyet 1696-ban alapítottak King William's School néven. Az államban 18 további magán felsőoktatási intézmény található, a legismertebb ezek közül a Johns Hopkins Egyetem, melyet 1876-ban alapítottak egy baltimore-i vállalkozó, Johns Hopkins adományából.

A legnagyobb állami egyetem a Marylandi Egyetem, melyet 1856-ban alapítottak Marylandi Mezőgazdasági Főiskola néven, és amely 1864-ben vált nyilvános főiskolává. Az állam második legnagyobb egyeteme a Towson Egyetem (1866).

Annapolisban megtekinthető a William Paca House, mely a függetlenségi nyilatkozatot aláíró kormányzó rezidenciája volt. A városban székel az Amerikai Tengerészeti Akadémia. Baltimore múzeumairól nevezetes, Ocean City pedig tengerparti üdülőváros. Az Antietam National Battlefield^[27] parkban az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatájának helyszínét lehet bejárni.^[28]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Maryland című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Maryland témájú médiaállományokat.

• USA Travel - Maryland magyarul