Nedec
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nedec (Niedzica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Lengyelország |
Vajdaság | Kis-lengyelországi |
Járás | Nowy Targi |
Rang | község |
Irányítószám | 34-441 |
Körzethívószám | +(48)18 |
Rendszám | KNT |
Népesség | |
Teljes népesség | 1936 fő (1999) +/- |
Népsűrűség | 93,3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 20,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 24′ 38″, k. h. 20° 18′ 12″49.410556°N 20.303333°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 38″, k. h. 20° 18′ 12″49.410556°N 20.303333°E | |
Nedec weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nedec témájú médiaállományokat. |
Nedec (lengyelül Niedzica, kiejtése: [ɲɛˈʥiʦa]; szlovákul Nedeca [ˈɲeɟeʦa]) falu Lengyelországban, az egykori újszandeci (Nowy Sącz-i), a mai Kis-lengyelországi vajdaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Szepesófalutól 6 km-re északra, a Czorsztyni-víztározó mellett levő, festői fekvésű település.
Története
[szerkesztés]1320-ban említik először. A Dunajec völgyében megbújó település nevezetessége a folyó partján magasodó, sziklán álló vára, amely mintegy farkasszemet néz az átellenben, a galíciai oldalon magasodó Czorsztynnal. A monda szerint a két vár két egymással állandó viszályban élő testvéré volt. Nedec (más néven Dunajec) várát Drugeth Vilmos építtette saját birtokán kevéssel 1330 előtt, mely előbb Drugeth, majd Szapolyai birtok volt. 1412-ben itt adták át II. Ulászló lengyel király követei a 16 szepesi városért fizetett zálogkölcsönt. 1470-ben Szapolyai Imre erőszakkal foglalta vissza a lengyelektől. Szapolyai várkapitánya, Kauffang Zsigmond a várat rablásokra használta fel, ezért 1553-ban Bebek Ferenc elfogta és a várurat Bécsben lenyakaztatta. 1772-ben itt váltották vissza a Zsigmond által elzálogosított szepességi városokat. A 18. században a Horváth család építtette újjá.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEDECZA. vagy Nezdicza. Neczdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, Ispotállya is vagyon, földgye ha trágyáztatik meg lehetős termékenységű, legelője nem elég.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nedecz, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz nyugotra egy órányira: 940 kath., 2 zsidó lak., paroch. templommal, vizimalommal. A helységtől 1/2 órányira, épen a Dunajecz vize mellett láthatni a régi összeomlott Dunajecz várát. A vár alatt 157 lélek lakik. F. u. h. Palocsay Horváth. Ut. p. Késmárk.”[2]
1920-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott, majd Lengyelország része lett.
1945-ig a Salamon család utódai lakták. Ma művészeti alkotóház és múzeum van benne. 2014. január 1-jei hatállyal a vár és környéke Niedzica-Zamek (Nedecvár) néven kivált Nedecből.[3]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1654-ben Pongrácz Imre esztergomi kanonok, útleíró, római katolikus prépost és püspök.
Látnivalók
[szerkesztés]- Nedec vára a Dunajec fölé magasodó sziklán áll.
- A falu plébániatemploma a 14. században Vöröskolostor fennhatósága alá tartozott. A 16. század elején a Laskiaké, 1589-ben újra magyar nemesi birtok.
- Szent Bertalan temploma a 15. században épült, 1545 és 1640 között a protestánsoké volt. 14.-15. századi freskóit az 1991-es felújításkor fedezték fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
- ↑ https://en.infoglobe.cz/tips-for-trips/poland-nedeca-the-town-with-medieval-castle-and-picturesque-surroundings/ (angolul)