Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti Színház (München)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajor Nemzeti Színház
A müncheni nemzeti színház
A müncheni nemzeti színház
TelepülésMünchen
CímMax-Joseph-Platz (2)
Építési adatok
Megnyitás1818
Építési stílusneoklasszicista építészet
Építész(ek)
Hasznosítása
Felhasználási területoperaház
Elhelyezkedése
Bajor Nemzeti Színház (München)
Bajor Nemzeti Színház
Bajor Nemzeti Színház
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 08′ 23″, k. h. 11° 34′ 44″48.139722°N 11.578889°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 23″, k. h. 11° 34′ 44″48.139722°N 11.578889°E
Térkép
Bajor Nemzeti Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajor Nemzeti Színház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kétszáz éves Bajor Nemzeti Színház Bajorország fővárosában, Münchenben működik.

Története

[szerkesztés]

1803-ig ezen a helyen ferences rendház állott, amelyet a szekularizáció folytán romboltak le. Mivel a müncheni polgárságban egy ideje erős vágy élt egy tágas operaház után, I. Miksa bajor király építészeti pályázatot írt ki, amelyet Carl von Fischer nyert meg, 1802-ben készült tervének megvalósításához 1811-ben fogtak hozzá. Lajos trónörökös tette le az alapkövet. Az 1818-ban befejezett épület 1823-ban leégett. Már 1825-ben megtörtént a Leo von Klenze irányításával, az eredeti mintájára felépített Operaház újbóli megnyitása. 1943-ban szövetséges bombatalálat érte a színházat, amely majdnem teljesen romba dőlt. 1963-ban 63 millió márkás költségvetéssel az eredeti mű másaként – beleértve a belső művészi díszítést is – helyreállították.

Csak az alsó timpanon esetében nem másolták az eredetit. Georg Brenninger megbízást kapott az Apolló és a Múzsák című monumentális szoborcsoportjának az elkészítésére, amely 1972-ben került a helyére.

Képek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Katharina Meinel: Für Fürst und Vaterland. Begriff und Geschichte des Münchner Nationaltheaters im späten 18. Jahrhundert. Herbert Utz Verlag, München, 2003, ISBN 3-8316-0242-5
  • F. Meiser: Das königliche neue Hof- und Nationaltheater-Gebäude zu München, seine innere Einrichtung, Maschinerie und die angeordneten Feuer-Sicherheitsmaßregeln. Franz, München, 1840 (Digitalisat)
  • Festliche Oper. Geschichte und Wiederaufbau des Nationaltheaters in München. Hrsg. vom Freistaat Bayern unter Mitwirkung der Freunde des Nationaltheaters E.V. und der Landeshauptstadt München. Geschäftsführung und Redaktion: Paul Schallweg. Verlag Georg D. W. Callwey, München, 1964
  • Norbert Hierl-Deronco: Der Intendant Karl Freiherr von Perfall, In Briefen aus den Jahren 1863–1870, Krailling, 1992, ISBN 3-929884-03-8