Ugrás a tartalomhoz

Physarales

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Physarales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Myxogastria
Csoport: Physarales
T. Macbr. 1922
Kládok
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Physarales témájú kategóriát.

A Physarales, más néven Physariida az Amoebozoa Myxogastria kládjának csoportja. 3 csoportja a Didymiaceae, a Lamprodermataceae és a Physaraceae.[1] Először Thomas Huston Macbride írta le 1922-ben.[2] A nyálkagombák egyik legsokszínűbb taxonja, és a sötét spórájúak (Fuscisporidia) tagja.[3]

A Myxogastria legnagyobb rendje.[4]

Történet

[szerkesztés]

Thomas Huston Macbride írta le a rendet 1922-ben, 2022-ben pedig a Myxogastria hagyományos rendszerezésének módosítását javasolták Leontyev et al., és a Colloderma, Diacheopsis, Elaeomyxa és Lamproderma nemzetségeket ide sorolták át.[1]:223 Ez megfelel Fiore-Donno et al. filogenetikai tanulmányának.[1]:224

2023-ban García-Martín et al. megállapították, hogy a Didymiaceae a Physarales többi csoportjával szemben parafiletikus.[5]

Morfológia

[szerkesztés]

Sejtfaluk nincs, ezért könnyen tudnak mozogni, vékony membránjuk miatt gyakran nedves környezetben élnek.[6] Számos fajukat morfológiai alapon különböztették meg, például a Didymiumba 2022-ben 89 ismert morfofaj tartozott.[6] Morfológiai változásai azonban nem feltétlenül örökletesek, hanem az adaptív plaszticitás formái lehetnek,[6] Az ez alapon létrehozott Physarum nemzetség például polifiletikus volt legalább 3 önálló kláddal magi rDNS-minikromoszóma-elemzés alapján, szünapomorfiájuk az L2449 ribozim.[7]

A sporotékába kolumella türemkedik, spórái falaiban lévő melaninjuk miatt sötét.[8]

A Physarales legtöbb faja tönkje szubhipotallikus, de vannak epihipotallikus tönkű fajok is. Perídiumuk állandó, fényes, elkülönül a kapillítiumtól és meszesülhet, spóráik barnák vagy feketék.[1]:223

A Lamprodermataceae perídiumán nincs vagy kristályos mész van, tönkje epihipotallikus, kapillitiális szálai kettéválnak és anasztomózist képeznek, mészcsomói nincsenek.[1]:224

Legalább 6 különböző taxonjukban van jelen etálium (Mucilago crustacea, Didymium yulii, Fuligo muscorum, Fuligo laevis, valamint a „Fuligo+Physarella”, Erionema és Aethaliopsis együttesében legalább kétszer). E homoplázia mellett gyakori a polimorfizmus – például a kapillítium meszesedési foka változó, egyes fajok szubsztráttól függően eltérő spóratartókat alakítanak ki.[5]

Szemben a Stemonitalesszel, ahol a tönköt a citoplazma választja ki, a Physaralesben az csak a citoplazma és környező membránja összeszűkülése. A Stemonitopsis typhina azonban mindkettőre jellemző tönkképződési mintával rendelkezik.[9]

Életmód

[szerkesztés]

A Diacheopsis legtöbb faja szesszilis.[1]

Baktériumokat és gombákat eszik,[10] 7 törzs baktériumaival szimbiózisban él.[11]

Élőhely

[szerkesztés]

A legtöbb nyálkagomba szárazföldi, de számos Physarales-faj vízi környezetben él és szaporodik.[6]

Életciklus

[szerkesztés]

Összetett életciklusa vegetatív diploid és szaporító haploid szakaszból áll, valamint környezeti körülményektől függően több más szakasza is lehet, például ciszta. Vegetatív állapota akár több millió sejtmagvú plazmódium.[4]

Folyékony közegben mikroplazmódiumokat alkot plazmódiumok helyett. Az általuk termelt exopoliszacharidok galaktózból, szulfátból és nyomnyi ramnózból álló glikoproteinek, melyek rák ellen használhatók lehetnek.[12]

Filogenetika

[szerkesztés]

Lamproderma

[szerkesztés]

A Lamproderma 4 korábbi nemzetségből áll, ezek a Colloderma, az Elaeomyxa, a Diacheopsis és a Collaria. A Lamproderma cacographicum azonban a Stemonitidaceae tagja is lehet, ez alapján a Physaralesbe tartozó Lamproderma-fajoktól elkülönülő új nemzetségbe helyezhető.[1]:224 Korábban a Stemonitalesbe sorolták.[13]

Diderma és Didymium

[szerkesztés]

A szemcsés kövű Diderma és a kristályos kövű Didymium közti kapcsolat nem ismert, a Didymium anellus a Diderma rokona 18S rRNS szerint, a Didymiumnak ezenkívül van a Protophysarum és Mucilago nemzetséggel is rokona.[1]:224

Genomika

[szerkesztés]

A Physarum polycephalum sejtmagjából először 1969-ben izoláltak hisztonokat, azonban csak több mint 10 évvel később határozták meg őket. Bár hasonlóságokat találtak ezek és az állati hisztonok közt, nem azonosítottak hisztonizoformákat.[14]

Többek közt a Craterium, a Diderma, a Didymium, a Fuligo, a Lepidoderma és a Mucilago nemzetségekben is vannak I-es csoportbeli mozgó intronokkal rendelkező fajok.[15]

Kölcsönhatások

[szerkesztés]

A Physarales plazmódiumain 7 törzsből számos – feltehetően szimbionta – baktérium él, ezek elsősoban aerob Gram-negatív baktériumok, szerepük tehát összetettebb a nyálkagombákkal, mint hogy csak táplálékforrásuk legyen.[11]

Parazitái közé tartoznak atkák, melyek a holt vagy bomló plazmódiumot, majd a spórákat, sporangiumokat, etáliumokat, majd az élő plazmódiumot, végül a szkleróciumot eszik.[16]

Fontosság

[szerkesztés]

Biológia

[szerkesztés]

A Physarum polycephalum a citoplazma-áramlás, a mitózis körüli biokémiai események, az idegrendszer nélküli információfeldolgozás és az ivartalan sejtegyesülés kutatásában hasznos. 2006-ban 6 lábú robotot építettek a Southamptoni és a Kóbei egyetem kutatói, melyet a Physarum polycephalum irányított. Ezt a természetes élőhelyéhez leghasonlóbb sötét sarokba vezette.[17] Ezenkívül a Physarales fajai könnyen tenyészthetők szintetikus közegen.[12]

Matematika

[szerkesztés]

Aggregációjuk parciális differenciálegyenletekkel becsülhető folyamat.[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h Leontyev DV, Schnittler M, Stephenson SL, Novozhilov YK, Shchepin ON (2019). „Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes”. Phytotaxa 399 (3), 209. o. DOI:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163. 
  2. ↑ Macbride TH. The North American Slime-moulds, 2, New York: Macmillan, 22. o. (1922) 
  3. ↑ Fiore-Donno AM, Berney C, Pawlowski J, Baldauf SL (2005. május-június). „Higher-order phylogeny of plasmodial slime molds (myxogastria) based on elongation factor 1-A and small subunit rRNA gene sequences”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 52 (3), 201–210. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2005.00032.x. PMID 15926995. 
  4. ↑ a b Poulet A, Mishra LN, Téletchéa S, Hayes JJ, Jacob Y, Thiriet C, Duc C (2021. november 17.). „Identification and characterization of histones in Physarum polycephalum evidence a phylogenetic vicinity of Mycetozoans to the animal kingdom”. NAR Genom Bioinform 3 (4), lqab107. o. DOI:10.1093/nargab/lqab107. PMID 34805990. PMC 8600027. 
  5. ↑ a b García-Martín JM, Zamora JC, Lado C (2023. augusztus 23.). „Multigene phylogeny of the order Physarales (Myxomycetes, Amoebozoa): shedding light on the dark-spored clade”. Persoonia 51, 89–124. o. DOI:10.3767/persoonia.2023.51.02. PMID 38665983. PMC 11041899. 
  6. ↑ a b c d Hoppe T, Kutschera U. Phenotypic plasticity in plasmodial slime molds and molecular phylogeny of terrestrial vs. aquatic species (2022. augusztus 27.). „Theory Biosci” 141 (3), 313–319. o. DOI:10.1007/s12064-022-00375-9. PMID 36029433. PMC 9474427. 
  7. ↑ Nandipati SC, Haugli K, Coucheron DH, Haskins EF, Johansen SD (2012. augusztus 31.). „Polyphyletic origin of the genus Physarum (Physarales, Myxomycetes) revealed by nuclear rDNA mini-chromosome analysis and group I intron synapomorphy”. BMC Evol Biol 12. DOI:10.1186/1471-2148-12-166. PMID 22938158. PMC 3511172. 
  8. ↑ Rikkinen J, Grimaldi DA, Schmidt AR (2019. december 24.). „Morphological stasis in the first myxomycete from the Mesozoic, and the likely role of cryptobiosis”. Sci Rep 9. DOI:10.1038/s41598-019-55622-9. PMID 31874965. PMC 6930221. 
  9. ↑ Dai D, Okorley BA, Li Y, Zhang B (2019. szeptember 12.). „Life Cycles of Myxogastria Stemonitopsis typhina and Stemonitis fusca on Agar Culture”. J Eukaryot Microbiol 67 (1), 66–75. o. DOI:10.1111/jeu.12754. PMID 31408563. PMC 6973090. 
  10. ↑ Vogel D, Dussutour A, Deneubourg JL (2018. december 21.). „Symmetry breaking and inter-clonal behavioural variability in a slime mould”. Biol Lett 14 (12), 20180504. o. DOI:10.1098/rsbl.2018.0504. PMID 30958252. PMC 6303507. 
  11. ↑ a b Li S, Qi B, Wang W, Peng X, Gontcharov AA, Liu B, Wang Q, Li Y (2022. december 22.). „Diversity of bacterial communities in the plasmodia of myxomycetes”. BMC Microbiol 22. DOI:10.1186/s12866-022-02725-5. PMID 36544088. PMC 9773492. 
  12. ↑ a b Do TTH, Lai TNB, Stephenson SL, Tran HTM (2021. március 27.). „Cytotoxicity activities and chemical characteristics of exopolysaccharides and intracellular polysaccharides of Physarum polycephalum microplasmodia”. BMC Biotechnol 21. DOI:10.1186/s12896-021-00688-5. PMID 33773573. PMC 8005236. 
  13. ↑ Fiore-Donno AM, Kamono A, Meyer M, Schnittler M, Fukui M, Cavalier-Smith T (2012. április 18.). „18S rDNA phylogeny of Lamproderma and allied genera (Stemonitales, Myxomycetes, Amoebozoa)”. PLoS One 7 (4), e35359. o. DOI:10.1371/journal.pone.0035359. PMID 22530009. PMC 3329430. 
  14. ↑ Dagamac NHA, Rojas C, Novozhilov YK, Moreno GH, Schlueter R, Schnittler M (2017. április 17.). „Speciation in progress? A phylogeographic study among populations of Hemitrichia serpula (Myxomycetes)”. PLoS One 12 (4), e0174825. o. DOI:10.1371/journal.pone.0174825. PMID 28414791. PMC 5393559. 
  15. ↑ Lian K, Furulund BMN, Tveita AA, Haugen P, Johansen SD (2022. október 8.). „Mobile group I introns at nuclear rDNA position L2066 harbor sense and antisense homing endonuclease genes intervened by spliceosomal introns”. Mob DNA 13. DOI:10.1186/s13100-022-00280-4. PMID 36209098. PMC 9548176. 
  16. ↑ Michalczyk-Wetula D, Jakubowska M, Felska M, Skarżyński D, Mąkol J, Płonka PM (2021. május 10.). „Tyrophagus putrescentiae (Sarcoptiformes: Acaridae) in the in vitro cultures of slime molds (Mycetozoa): accident, contamination, or interaction?”. Exp Appl Acarol 84 (2), 445–458. o. DOI:10.1007/s10493-021-00608-4. PMID 33970406. PMC 8190028. 
  17. ↑ Robot moved by a slime mould's fears. New Scientist , 2006. február 13. (Hozzáférés: 2009. március 27.)
  18. ↑ Atangana A, Vermeulen PD (2014. július 8.). „Modelling the aggregation process of cellular slime mold by the chemical attraction”. Biomed Res Int 2014, 815690. o. DOI:10.1155/2014/815690. PMID 25114922. PMC 4121043. 

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Physarales&oldid=27606670”