Vilniusi Egyetem

Vilniusi Egyetem (VU) (Vilniaus universitetas)
Alapítva	1579
Alapító	Báthory István
Névadó	Báthory István
Hely	Litvánia, Vilnius
Korábbi nevei	Vilniusi Jézus Szíve társaság Akadémiája és Egyeteme Vilniusi Főiskola Vilniusi Császári Egyetem Báthory István Egyetem Vilniusi Egyetem
Mottó	Hinc itur ad astra
Típus	nemzeti egyetem
Oktatók száma	3769 (2015)[1]
Tanulólétszám	23 517 (2022)
Hallgatói létszám	19 996 (2020)[1]
Rektor	prof. Rimvydas Petrauskas
Tagság	EUA, Santander Network, UNICA, Utrecht Network
Elhelyezkedése
Vilniusi Egyetem (VU) Pozíció Vilnius térképén
é. sz. 54° 40′ 57″, k. h. 25° 17′ 14″54.6825, 25.28722222222254.682500°N 25.287222°EKoordináták: é. sz. 54° 40′ 57″, k. h. 25° 17′ 14″54.6825, 25.28722222222254.682500°N 25.287222°E
A Vilniusi Egyetem (VU) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilniusi Egyetem (VU) témájú médiaállományokat.

A Vilniusi Egyetem (litvánul: Vilniaus universitetas, latinul: Universitas Vilnensis, lengyelül: Uniwersytet Wileński) 12 karával, 8 egyetemi intézetével és 10 kutatóközpontjával Litvánia legnagyobb felsőoktatási intézménye és Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme. Báthory István 1579-ben alapította. Könyvtára Litvánia legrégebbi könyvtára. Az egyetemhez tartozik még 3 egyetemi kórház, csillagda, botanikus kert és a vilniusi Szent János egyetemi templom. Jogállását tekintve nemzeti egyetem.^[2]

A reformációval szembeni harc jegyében, ellensúlyozandó az 1544-ben alapított königsbergi egyetem hatását, Walerian Protasewicz vilniusi püspök behívta a Litván Nagyfejedelemségbe a jezsuita rendet, hogy oktatási intézményt hozzon létre. A jezsuiták 1570. július 17-én megnyitották kollégiumukat, ahol hitoktatáson kívül ógörög és latin nyelvet, matematikát, történelmet, földrajzot, retorikát és poétikát oktattak.

1578-ban Báthory István lengyel király és litván nagyfejedelem a jezsuita akadémiát (Academia et Universitas Vilnensis Societatis Iesu) egyetemi rangra emelte. Döntését XIII. Gergely pápa 1579-ben kiadott bullájával megerősítette. Így az 1364-ben alapított krakkói egyetem után létrejött a Lengyel-Litván Unió második egyeteme.

Kezdetben két fakultása volt, filozófia és teológia. A természettudományok és a matematika oktatása a filozófiai karon folyt. A jogi kart 1641-ben Lew Sapieha litván nagykancellár hozta létre.

Lengyelország 1772-es első felosztását és a jezsuita rend 1773-as feloszlatását követően az egyetemet világi felügyelet alá helyezték. Neve, valamint státusa is megváltozott. 1780-tól a hivatalos elnevezése Litván Nagyfejedelemség Főiskolája (Schola Princips Magni Ducatus Lithuaniae) volt. 1781-ben Jean-Emmanuel Gilibert vezetésével létrehozták az egyetem orvosi fakultását, 1782-ben pedig botanikus kertet építettek. Az egyetem világi jellege – különösen a természettudományok területén – jelentős tudósokat vonzott Vilniusba. Itt tanítottː

• Georg Forster – német természettudós, felfedező, utazó
• Jean-Emmanuel Gilibert – francia orvos, botanikus
• Stanisław Bonifacy Jundziłł (Stanislovas Bonifacas Jundzilas) - lengyel botanikus

1803-ban a Vilniusi Egyetem volt az Orosz Birodalom legnagyobb egyeteme mind a hallgatók számát mind a fakultások számát tekintve. Az egyetem átszervezését követően 4 kara és 32 tanszéke volt:

• Fizikai és matematikai kar
• Orvosi kar
• Erkölcstan és politikatudományi kar
• Irodalom és szabad tudományok kara

Az egyetem a Vilniusi oktatási körzet kurátorának, I. Sándor orosz cár személyes jó barátjának Adam Jerzy Czartoryskinak köszönhetően, aki később az Orosz Birodalom külügyminisztere is volt, megtartotta autonómiáját és katolikus szellemiségét. Fokozatosan megszüntették a latin nyelvű oktatást és az egyetem oktatási nyelve 1816-tól a lengyel lett. 1805-ben az egyetemi könyvtárat megnyitották a nagyközönség előtt is. 1831-ben a vilniusi egyetem diákjainak és professzorainak is egy része csatlakozott a novemberi felkeléshez. A felkelés leverését követően 1832. május 1-jén I. Miklós orosz cár az egyetemet a Varsói Egyetemmel együtt bezáratta. A Vilniusi Egyetem bezárásával egy időben egy tiszta orosz egyetem létrehozásához kezdtek Kijevben. A teológiai kar Szentpétervárra került. Egyedül az orvosi karból kialakított Orvosi Akadémia maradt 1842-ig Vilniusban. Ekkor ezt az akadémiát is áthelyezték az új Kijevi Egyetemre. Ezzel egy időre megszűnt Litvániában a felsőfokú oktatás. Az egyetem oktatóit, hallgatóit a birodalom különböző egyetemeire helyezték át (Kijev, Harkov, Moszkva, Szentpétervár, Tartu) hasonlóan más orosz egyetemekre kerültek az egyetem oktatási eszközei is. Például a Vilniusi Egyetem csillagdájának felszerelése a Pulkovói Csillagvizsgálót gazdagította.

1919 áprilisában a lengyel hadsereg elfoglalta Vilniust. Piłsudski tábornok még ebben az évben augusztus 28-ai rendeletével létrehozta Vilniusban a Báthory István Egyetemet. A névválasztás a Lengyel–Litván Unióra utalt, kifejezte Lengyelország igényét Litvánia teljes területére. Az egyetem oktatóit és diákjait Lengyelország teljes területéről verbuválták, a felvehető litván hallgatók számát korlátozták. Az oktatási nyelv a lengyel volt. Az egyetemen 1919. október 11-én tartották az ünnepélyes megnyitót. A litván oktatók és a Litván állam a litván felsőoktatás megteremtésére 1922. február. 16-án létrehozta Kaunasban, Litvánia ideiglenes fővárosában, a litván nyelvű Vitoldus Magnus Egyetemet.

A Báthory István Egyetem bár Lengyelország legkisebb egyeteme volt a bölcselettudományok területén gyorsan nagy tekintélyre tett szert.

1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján Litvánia teljes területe a szovjet érdekszférába került. Litvánia elfoglalását követően 1939. december 19-én újra alapították a Vilniusi Egyetemet. Az oktatási nyelv lengyelről litvánra változott. A Báthory István Egyetem lengyel nyelvű diákjainak december 15-ig adtak lehetőséget vizsgáik letételéhez. A Kaunasi Egyetem hallgatói és oktatói átkerültek a Vilniusi Egyetemre. 1940 tavaszán a szovjet csapatok bevonulását követően sor az egyetemet szovjet egyetemmé alakították át. A diákszervezeteket betiltották az egyetemi autonómiát korlátozták.

1941 nyarán Vilniust elfoglalja a német hadsereg. Az egyetem zsidó oktatóit és hallgatóit vagy a helyszínen agyonlőtték, vagy koncentrációs táborba vitték. Végül a német megszállók az egyetemet 1943. március 17-én bezárták az épületeiben laktanyát és katonai kórházat rendeztek be.

1944 nyarán a szovjet csapatok bevonulását követően az egyetem az 1940-es státusának megfelelően „folytatta” munkáját. 1950-től a kaunasi egyetem végleges bezárását követően a Vilniusi Egyetem a Litván SZSZK egyetlen tudományegyeteme volt. Litvánia tudományos és kulturális központja. A lengyel anyanyelvű vagy lengyel származású professzorok elhagyták Vilniust és az 1945. november 5-én létrehozták a németektől visszafoglalt Toruńban a Nikolausz Kopernikusz Egyetemet. Az eltávozott professzorok helyére a Szovjetunió teljes területéről verbuváltak oktatókat, sok volt közöttük a közép-ázsiai önkéntes, és ez nem emelte az egyetem színvonalát.

Sztálin halálát követően az egyetem ismét nevet változtatott 1956-tól neve Vilnuisi Vincas Kapsukas Állami Egyetem lett. A korábban a Szovjetunió különböző helyeiről érkezett nem megfelelően képzett oktatók nagy részét a Szibériából visszatérő litván tudósokkal és oktatókkal cserélték le. Ez a folyamat nagyon hamar megszakadt 1956-ban Mindenszentek napján az egyetemi diákság és pár oktató a magyar forradalom mellett szimpátiatüntetést rendezett. Ennek következményeként az egyetem rektorát J. Bulovast elbocsátották, a Litván-irodalom és a Litván-történelem tanszékeket bezárták. 1958-ban Jonas Kubilius (matematikus) lett az egyetem rektora, aki Litvánia függetlenségének visszaszerzéséig, 1990-ig, 32 éven át vezette az egyetemet.

A Vincas Kapsukas Egyetemnek alapításakor 8 kara volt:

• Fizika és matematikai kar
• Kémiai kar
• Természettudományi kar
• Jogi kar
• Orvostudományi kar
• Történelemtudományi és filológiai kar
• Közgazdasági kar
• Erdészeti kar

1989-re az egyetemi karok száma 14-re nőtt. Litvánia önállóvá válásakor az egyetem 14 karán 108 tanszék, 38 tudományos intézet, csillagda, két tudományos múzeum, valamint botanikus kert és egyetemi könyvtár szolgálta az oktatást. A szovjet érának 1990. június 12-én lett vége; ekkor a Litván Köztársaság parlamentje (Seimas) törvényt fogadott el a Vilniusi Egyetem új státusáról és nevéről.^[2] Ezzel az egyetem visszanyerte teljes önállóságát, létrehozták az egyetemi tanácsot, és az újonnan létrehozott egyetemi tanács 1990. december 26-án megválasztotta az új rektort Rolandas Pavilionis személyében.

Az egyetemnek 1334 oktatója (256 professzor, 451 docens) és 20487 hallgatója (ebből 1244 külföldi) van. (2016.01.01-es adatok^[3]) A QS World University Rankings 2015/16 oktatási évben a 501-550 helyre rangsorolta.^[4]

Az Egyetem szervezetileg 12 karból 2 egyetemi kutatóintézetből és több kutatási központból áll.

• Filozófiai kar
• Orvostudományi kar a hozzátartozó Egyetemi klinikákkal
• Jogtudományi kar
• Fizikai kar
• Vegyészeti kar
• Filológiai kar
• Közgazdaságtudományi kar
• Természettudományi kar
• Matematikai és informatikai kar
• Történelemtudományi kar
• Kommunikációtudományi kar
• Bölcsész kar Kaunasban

• Nemzetközi kapcsolatok és politikatudományi Intézet
• Idegennyelvi Intézet
• Alkalmazott tudományok Intézete
• Biokémiai Intézet
• Biotechnológiai Intézet
• Matematikai és Informatikai Intézet
• Elméleti fizikai és csillagászati Intézet

• Lézerkutatási központ
• Hittudományi központ
• Német jogi központ
• Francia jogi központ
• Gender kutatási központ
• Környezetvédelmi központ
• Államokhoz nem kötődő kultúrák kutatási központja (korábban Judaisztikai Intézet)
• Orientalisztikai Intézet
• Szemiotikai kutatások Algirdas Greimas-Központja

A Vilniusi Egyetemnek 41 ország több mint 130 egyetemével van kétoldalú együttműködési szerződése. Az egyetem több csereprogram részese. Csak az Erasmus+ program keretében több mint 800 szerződése van; ezek között 8 magyar felsőoktatási intézmény is megtalálható.

A Vilniusi Egyetem tagja az Egyetemek Nemzetközi Szövetségének (IAU), Az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA), az Utrechti Hálózatnak, az UNICA-nak, és a Coimbra csoportnak.

Czesław Miłosz, Nobel-díjas (1980) költő, esszéista.

abc-ben

• Tóth Viktória: Báthory István jelentősége a Baltikumban – oktatási intézmények alapításában játszott szerepe
• Вильнюсский университет
• Vilnius University