Eylaui csata (1807)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Eylaui csata | |||
 | |||
| Napóleon az eylaui csatában. Antoine-Jean Gros festménye. | |||
| Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
| Időpont | 1807. február 7–8. | ||
| Helyszín | Preußisch Eylau (ma Bagratyionovszk), Kelet-Poroszország | ||
| Eredmény | döntetlen, orosz visszavonulás | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Eylaui csata
Pozíció Európa térképén
| |||
 é. sz. 54° 24′, k. h. 20° 38′54.400000°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 54° 24′, k. h. 20° 38′54.400000°N 20.633333°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eylaui csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Negyedik koalíciós háború (1806–1807) |
|---|
 |
Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete. Első ízben a háború során Napóleonnak nem sikerült katonáit győzelemre vezetnie.
Előzmények
[szerkesztés]Ausztria és Poroszország legyőzése után Napóleon az Orosz Birodalom ellen fordult. A csatára Preußisch Eylaunál (ma Bagratyinovszk, Oroszország) került sor, a kelet-poroszországi Königsbergtől (ma Kalinyingrád) 37 km-re délre.
A csata
[szerkesztés]Első nap
[szerkesztés]Leontyij Leontyjevics Bennigsen vezette orosz–porosz hadserege röviddel azután ütközött meg a francia sereggel, hogy az oroszok megindították váratlan téli offenzívájukat. Soult és Murat francia tábornokok lovassága délután 2 óra körül elérte Eylau térségét. A délután folyamán Augereau tábornok seregei és a gárda ezeket megerősítették. A csata kezdetén a francia erők felfejlődtek Eylau város elfoglalására. Napoleon számára ez biztosította volna az előnyt az orosz és az Anton Wilhelm von L’Estocq porosz tábornok vezette erőkkel szemben a szörnyű hidegben. A kezdeti előre nem tervezett csata február 7-én mind a két oldal számára kb. 4000 főnyi veszteséget okozott, de egyik harcoló fél sem ért el döntő eredményt.
Második nap
[szerkesztés]Február 8-án, reggel Napóleonnak csak 41 000 katonája volt Bennigsen 64 000 fős seregével szemben. Ezért a császár az erősítés megérkeztéig halogató hadműveletet folytatott. Megpróbálta lovasrohamokkal fékezni az oroszok előrenyomulását. A hóviharban végrehajtott, súlyos veszteséggel járó első rohamot az oroszok visszaverték. Időközben három orosz hadoszlop előretört a gyenge francia vonalak irányába. Napóleon a tartalékból Joachim Murat vezetésével 10 700 főnyi lovasságot küldött, hogy megállítsa az oroszokat: „Nous laisseras-tu dévorer par ces gens-là?” „Hagyjuk magunkat felemészteni ilyen emberektől?” - Murat marsall a történelem egyik legnagyobb lovasrohamával megállította az orosz előretörést, két oszlopban átvágták az oroszok derékhadát, majd egyetlen oszlopban, az oroszok hátába kerülve, ismét szétverték a vonalaikat. Ez a lovasroham tette lehetővé Napóleon számára, hogy megvédje a derékhadat, és úrrá legyen a válságos helyzeten. A következő hat órában mind a két sereghez megérkezett az erősítés. A patthelyzet így tovább tartott, míg a kimerültség következtében este 10 órakor vége lett a harcnak. Az éjszaka folyamán Benningsen visszavonult.
Eredményei
[szerkesztés]Bennigsen hadserege bár visszavonult, de nem volt legyőzve. Napóleon tovább folytatta hadjáratát az Orosz Birodalom ellen. Az oroszok mintegy 26 000 embert veszítettek. A 19 000 fős francia veszteségről a francia császár csak így nyilatkozott: „Une nuit de Paris réparera tout ça” („Egy párizsi éjszaka helyre fogja állítani az egészet.”) Ney francia marsall borúlátóbb volt: „Quel massacre! Et sans résultat!” (Micsoda mészárlás! És eredmény nélkül...). Ez a csata nem vezetett a korábbi napoleoni győzelmekhez, viszont a következő, friedlandi csata már tárgyalóasztalhoz kényszerítette az orosz cárt.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Ben Weider, Émile Gueguen. Napóleon - az Európát átformáló férfiú. Hajja & Fiai Könyvkiadó, 143–145. o. (2006. december 18.). ISBN 963705426x
További információk
[szerkesztés]
