Montereau-i csata

Montereau-i csata
Napóleoni háborúk
Dátum	1814. február 18.
Helyszín	Montereau (Seine-et-Marne), Franciaország
Eredmény	francia győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország  Württemberg  Osztrák Császárság
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Napóleon  Karl Philipp zu Schwarzenberg Württemberg hercege
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
2500 6000
A Wikimédia Commons tartalmaz Montereau-i csata témájú médiaállományokat.

Hatodik koalíciós háború (1812–1815)
Lützen Bautzen Großbeeren Katzbach Drezda Kulm Dennewitz Lipcse Hanau Sehested Brienne La Rothière Mincio Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) Mormant Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon Reims Arcis-sur-Aube Fère-Champenoise Montmartre Párizs Párizsi béke (1814)
Sablon:Hatodik koalíciós háború m v sz

A montereau-i csata 1814. február 18-án zajlott le Montereau környékén a Napóleon császár vezette francia és a württembergi herceg szövetséges (osztrák–württenbergi) erői között, az ütközetben franciák győztek.

A hatnapos hadjárat sikereit követően(1814. február 10–14.) a szövetségesek Párizs felé nyomultak, Napóleon fő ereje déli felé Szajna tartott, ahol Karl Philipp Schwarzenberg herceg az osztrák főerőkkel a francia fővárost délkeletről fenyegette. A császár február 17-én, 30 mérföldre Párizstól Mormant-nál megállította az előrenyomulást, néhány francia egység 60 mérföldet és 36 órát menetelt, hogy elérje Mormant-t. Ennek az akciónak a következtében, plusz a poroszok északon elszenvedett veresége miatt Schwarzenberg visszavonulást rendelt el. A herceg Württemberg seregét utóvédként hátrahagyta, hogy őrizze a Szajna és Yonne kulcspozícióban lévő helyét, Montereau-t.

Napóleon Victor tábornok seregét rendelte Montereau-ba, de Belluno hercegének serege lassan mozgott, így időt adott Württembergnek, hogy gyorsan megerősítse pozícióit.Claude Pierre tábornok (Pajol grófja) lovasságának sikerült visszalöknie az előőrsöket, de csak kis eredményeket tudott elérni Victor tábornok gyalogságának támogatása nélkül.

Victor 18-án délelőtt 9 órakor érkezett meg Montereau-ba, a késlekedése miatt dühös császár leváltotta és a helyébe Étienne Maurice Gérard tábornokot nevezte ki. Gérard tüzérségi fölény kialakítására törekedett a védekező osztrákokkal szemben. Kora délután a Gárda tüzérsége megérkezett és a tüzérségi párharc elnémította Württemberg ágyúit és bombázta a falut. Délután háromkor a franciáknak sikerült elfoglalni a település fő védelmi gerincét. Württemberg visszavonulást rendelt el, de arra az útra fordult, amit Claude Pierre tábornok lovassága ellenőrzött, akik kisöpörték a szövetségeseket a faluból. Sőt azt is sikerült megakadályozniuk, hogy a szövetségesek két kulcsfontosságú hidat felrobbantsanak.

Ennél a csatánál mondta Napóleon: „Gyerünk barátaim, ne féljetek, azt a golyót, ami leterít engem, még nem öntötték ki!”^[1]

A szövetségesek 6000 embert és 15 ágyút, a franciák 2500 embert vesztettek. Württemberg serege teljesen meghátrált, Schwarzenberg serege pedig keleti irányba, Troyes felé vánszorgott, teljes rendetlenségben.

• 
  Claude Pierre tábornok, Pajol grófja
• 
  Claude Victor-Perrin, Belluno hercege
• 
  Gerard tábornok
• 
  Württemberg hercege

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of of Montereau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.